Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Csónak a nádasban Fonyód közelében 2019. november 22-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Segélykiáltás a pusztuló Balatonról

Még mindig nem értik az emberek mi a tét: ha nem lesz nádas, nem lesz Balaton – mondta a biológus.

Elkeserítő a helyzet; még mindig nem értik az emberek mi a tét, ha nem lesz nádas, nem lesz Balaton. Megfelelő szankciók sem segítik a Balaton védelmét. Nem csökkent, hanem tovább nőtt az illegális bejárók száma” – mondta Pomogyi Piroska, a balatoni nádasfelméréseket több évtizede végző szakember a hirbalaton.hu-nak.

"Most, hogy romlani kezdett a tó vízminősége, és a kutatók kimondták, az időjárástól függ, lesz-e augusztusban algavirágzás, még nagyobb becsben kellene tartani a nádast, hiszen óriási szerepe van a tó öntisztulásában" – hangsúlyozta a biológus. Ez a pufferzóna a nyílt víz és a szárazföld között. A parti nádasok tulajdonképpen szűrőmezők, ha eltűnnek, vagy felszabdalják őket, felgyorsul a tó pusztulása. A tó öntisztulási képessége akkor működik jól, ha van elég és megfelelő minőségű part menti nádas, valamint elég beépítetlen, természetes partszakasz, ahol kivetheti a víz az uszadékot.

Gond az is, hogy még nem készültek el a nádasok védelmét is biztosító törvényhez a végrehajtási rendeletek, és nem látszik a szándék a törvénysértések visszatartó erejű szankcionálására sem. Az elmúlt hetekben újabb illegális bejárók, stégek létesültek felszabdalva, rongálva, pusztítva a vízparti nádasokat. Már öt évvel ezelőtt is több mint 1700 illegális vízbejárót, illetve stéget számláltak a balatoni légifotók alapján, a számuk azóta tovább nőtt.

A biológus másfél éve a Balatoni Szövetség ülésén figyelmeztette a polgármestereket, hogy négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat, a téli nádvágásra engedélyt kérőknek pedig mintegy fele irtást végzett aratás helyett.

A Balaton körül mintegy 1200 hektárnyi nádas található, amelynek harmadáról-negyedéről kellene telente levágni a növényt a megújulása érdekében, vízminőség-védelmi okokból, de ez évek óta nem teljesül. Az elmúlt években egyre csökkent a learatott terület nagysága. A balatoni nádgazdálkodási tervben évi 200-300 hektárnyi nád levágását irányozták elő, ezzel szemben a februári híradások szerint ennek töredékén történt csak aratás idén is.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×