eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Blurred shot of group of professional surgeons at work in operating room. Emergency case, surgery, medical technology, health care cancer and disease treatment concept
Nyitókép: Getty Images

Megjelent a rendelet a műtét előtti ingyenes PCR-tesztekről

Az alapvető jogok biztosának közelmúltbeli felkérése után a kormány közölte, rendeletben fogja tisztázni a műtétek előtti PCR-tesztekkel kapcsolatos helyzetet.

Az alapvető jogok biztosa korábban arra kérte Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét, hogy vonja vissza azt a rendelkezését, amely szerint védettségi igazolvány hiányában csak az önköltséges teszt megfizetése mellett vehetők igénybe bizonyos egészségügyi ellátások.

Akkor és most is a Kormányzati Tájékoztatási Központ úgy reagált, hogy "Magyarországon a koronavírus elleni védőoltás ingyenes, minden oltásból megfelelő mennyiség áll rendelkezésre". Hozzátették, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az egészségügyi ellátásban halasztható műtétek esetében nem szükséges a PCR-teszt annak, aki beoltatta magát vagy 4 hónapon belül átesett a koronavírus-fertőzésen.

Mint mindkét esetben leírták: a kormány álláspontja szerint, mivel minden magyar állampolgár ingyenesen veheti fel a koronavírus elleni védőoltást, ezért semmi sem indokolja, hogy az adófizető magyar emberek állják azoknak a halasztható műtét előtt álló betegeknek a PCR-teszt költségeit, akiknél a teszt elvégzésére kizárólag azért van szükség, mert szabad akaratukból nem éltek az oltás lehetőségével.

Az újdonság a mostani KTK-közleményben az, hogy ez alól több eset is kivételt jelenthet. Úgy fogalmaztak, hogy "az ombudsmani egyetértéssel bíró kormányrendeleti szabályozás tartalmazza, hogy a PCR-teszt térítésmentesen illeti meg

  • azokat a betegeket, akiknél felmerül a fertőzés gyanúja,
  • azokat, akik műtétre szoruló kisgyermeküket kísérik a kórházba és nem éltek az oltás lehetőségével,
  • azokat a betegeket, akik 18. életévüket nem töltötték be, valamint
  • térítésmentes a PCR-teszt annak is, aki önhibáján kívül nem vehette fel az oltást."

A Magyar Közlönyben megjelent 469/2021. (VIII. 6.) kormányrendelet a címe szerint "a tervezhető fogászati ellátások, a rehabilitációs ellátások, valamint a tervezhető invazív beavatkozások veszélyhelyzeti rendjét" szabályozza.

Egyebek mellett az szerepel benne, hogy a címben szereplő beavatkozásokra "jelentkező személy (a továbbiakban: beteg) ellátásának – ide nem értve a vérvételt és az injekció beadását – feltétele – a (3) bekezdés szerinti kivétellel –, hogy a hatodik életévét betöltött beteg

a) a koronavírus ellen védett, vagy

b) a tervezett ellátást vagy a beavatkozást megelőző 48 órán belül elvégzett negatív eredményű molekuláris biológiai vizsgálattal – SARS-CoV-2 PCR-teszt – és az ellátás vagy a beavatkozás napján elvégzett negatív eredményű antigén gyorsteszttel igazolja, hogy a vizsgálat időpontjában a szervezetében SARS-CoV-2 koronavírus nem volt kimutatható."

A beteget kísérő személy (a továbbiakban: kísérő) a tervezhető fogászati ellátásra vagy az egészségügyi
intézménybe történő belépésének feltétele, ugyanaz az a) és b) pont, mint fentebb (védettségi igazolása van vagy negatív tesztjei).

A fent említett (3) bekezdés szerinti kivétel: ha a koronavírus ellen nem védett, tervezhető invazív beavatkozásra jelentkező személy esetében, ha az invazív beavatkozás kockázata – szakmai szempontból – elhanyagolható, a tervezett invazív beavatkozást végző szakorvos döntése alapján a tervezett invazív beavatkozás végrehajtható a PCR- és antigén tesztek elvégzése nélkül.

A rendelet döntő része a kihirdetését követő 3. napon, vagyis jövő hétfőn lép hatályba.

Pontos részletek a Magyar Közlönyben.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×