Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.71
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Uniós tájékoztató kampányt indít a kormány a pedofilellenes törvényről

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat Varga Judit igazságügyi minisztert bízza meg, hogy tájékoztassa az európai uniós és a tagállami szerveket és tisztségviselőket.

Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával „a Magyarországot ért durva és antidemokratikus politikai támadásokról” szóló kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben. A kormány üdvözli, hogy az Országgyűlés 157 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében – kormánypárti és ellenzéki szavazatokkal – elfogadta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvényt.

Ugyanakkor az Európai Unió, illetve annak több tagállama magas rangú vezető tisztségviselője által a törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott észrevételét megvizsgálva azt állapította meg, hogy számos európai uniós tagország kormányfője, más kormányzati képviselője, illetve több európai uniós tisztségviselő "olyan durva és antidemokratikus kijelentésekre ragadtatta magát a magyar Országgyűlés által elfogadott gyermekvédelmi törvény kapcsán, amellyel átléptek egy vörös vonalat. Az a hangnem és azok az állítások, amelyeket megfogalmaztak, rég letűntnek hitt korok gyarmatosító beidegződéseit és magukat felsőbbrendűnek tartó szereplők minden tiszteletet nélkülöző hatalmi megnyilatkozásait idézik."

A kormányhatározat szerint a Magyarországot ért durva és antidemokratikus politikai és hatalmi támadásokkal szemben hazánknak minden rendelkezésre álló európai jogi eszköz alkalmazásával meg kell védenie magát. A gyűlöletbeszéd Magyarországgal szemben is tilos. Elfogadhatatlan, hogy egyes európai bürokraták napi ideológiai csatározásokra használják a közösségi jogot. Mindez szöges ellentétben áll a jóhiszemű és tisztességes együttműködés és a méltányosság európai követelményével.

"Mi, közép-európaiak ismerjük jól, hogy milyen az, amikor az állampárt, illetve az általa működtetett diktatórikus rendszer vagy karhatalmi erő akarja a szülők helyett nevelni a gyermekeket. A kommunistáknak sem engedtük ezt meg, nem engedjük hát, hogy a liberális demokrácia önjelölt apostolai a magyar szülők helyett neveljék a gyermekeket. Nem engedhetjük, hogy a szülők helyett civil szervezetek gyámsága alá helyezzék a gyermekeinket" – áll a jogszabályban, amelynek
második pontja szerint a kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy a határozat tartalmát az európai uniós politikai élet szereplőivel ismertesse meg, illetve a vitatott szabályozási tartalmáról és jogalkotói céljairól, valamint a kormány gyermekvédelmi politikájáról és az e körben tett intézkedésekről, továbbá a kormánynak a magyar gyermekvédelmi politikával szembeni támadásokkal kapcsolatos álláspontjáról tájékoztassa az európai uniós és a tagállami szerveket és tisztségviselőket.

A kormányhatározat megjelenése után Varga Judit a közösségi oldalán azt írta: a Magyar Közlönyben megjelent, a Magyarországot ért durva és antidemokratikus politikai támadásokról szóló kormányhatározat értelmében elejét veszik az összehangolt lejárató kampánynak. A miniszter közölte: "Itt az idő, hogy gátat szabjunk a Magyarországot érő alaptalan és hazug támadásoknak."

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×