Az iráni háború következményei túlmutatnak a Közel-Keleten: a konfliktus egyszerre mélyíti a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza az Európára nehezedő migrációs nyomást – írja tanulmányában Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző. A masfelfok.hu oldalon megjelent elemzés szerint a klímaváltozás és a geopolitikai konfliktusok ma már egymást erősítő rendszerszintű kockázatokká váltak, amelyek az energiabiztonságot, az emberek biztonságát és a társadalmi stabilitást is közvetlenül érintik.

A közel-keleti háború által generált kockázatok Európa-szerte érezhető hatásokkal járnak. Mint Papp Zsanett Gréta az InfoRádióban elmondta, régebben sokan azt gondolták, hogy egy távoli háborúnak nincs hatása Európára, de ezzel nem ért egyet. Sok olyan faktor jelenik meg a jelenleg Iránban zajló háború fényében is, amelyek már most is jól láthatók európai szemmel. A szakértő ide sorolta a vízstresszt, a vízbiztonság problémakörét, az elhúzódó migrációs folyamatokat és az energiaárak növekedését. Mint mondta, ezek mind összekapcsolódnak az iráni háború „láthatatlan következményeivel”.

A European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője szerint egy-egy háború során nyilvánvalóan van közvetlen biztonsági fenyegetés, de mindemellett a fegyveres konfliktusokat „fenyegetéssokszorozóként” szokták emlegetni, amelyek felerősítik a már meglévő problémákat egy adott országban.

A MENA-régió (a Közel-Kelet és Észak-Afrika országai) több szempontból is rendkívül problémás térség, ahol élelmiszer-ellátási bizonytalanságok, társadalmi instabilitás, komoly vízhiány figyelhető meg.

A régió országai nagyon szűkölködnek vízben, nincs biztonságos vízellátás, az iráni háború következményei pedig tovább fokozzák ezeket az egyébként is súlyos problémákat, hiányosságokat.

Papp Zsanett Gréta hozzátette: a szélsőséges időjárás, az erőforrások hiánya és a háború nemcsak társadalmi feszültségeket generál, hanem tovább mélyíti a régió instabilitását is. Mint fogalmazott, ez egyebek mellett hatalmas migrációs nyomást is okoz, a hullám pedig leginkább Európa irányába indul el. Ennek jeleit, következményeit főként 2015-től tapasztalhattuk meg közvetlen közelről.

Az élelmiszerhiány és a súlyos vízbiztonsági problémák miatt Jemen, Libanon és Szíria is gócponttá vált, ahonnan tömegesen vándorolnak ki az emberek.

Ebben a helyzetben óriási nyomás nehezedik a befogadó európai országok infrastruktúrájára. Európa-szerte jelentős gondokat okoz továbbá a társadalmi polarizáció és a politikai radikalizáció. Mindezeket erősítve az Európán belüli biztonságpolitikai és identitáspolitikai feszültségek is megjelenhetnek a következő években ennek hatására. A klíma- és energiapolitikai elemző szerint az adatok azt mutatják, hogy beavatkozás nélkül a következő évtizedekben nőhet az erőforrás-konfliktusok száma, tovább erősödhet a migrációs nyomás és mélyülhetnek a társadalmi egyenlőtlenségek. Ezeken kívül a társadalmi kohézió meggyengülése pedig újabb konfliktusok melegágya lehet mind a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, mind Európában.

Ha akadozik az energiaellátás, alternatív módokat keresnek az érintett országok. Ennek azonban lehetnek bizonyos kockázatai a környezetre nézve. Papp Zsanett Gréta szerint megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy

háborús időszakban az adott ország, amelyet sújt a konfliktus, visszanyúl a fosszilis energiaforrásokhoz, mivel azok könnyebben fellelhetők.

Egy egyfajta paradoxon, amit a carbon lock-in kifejezéssel illetnek. Ez azt jelenti, hogy a meglévő fosszilis rendszereket konzerválják az érintett országok.

Ezek nyilván növelik az üvegházhatású gázok kibocsátását, illetve egyfajta stabilizáló szereppel bírnak, ami az energiaellátás átmenetét nem segíti. A szakértő szerint ez figyelhető meg jelenleg a MENA-régió országaiban, de ezeknek a folyamatoknak van hatásuk Európára is. A háború miatt ugyanis emelkednek az energiaárak, illetve az energiaellátás biztonságát is kockáztatja a közel-keleti konfliktus. Ilyen értelemben Európára is nagy nyomás nehezedik, hogy végső soron a saját energiaellátását mennyire tudja majd diverzifikálni a következő években.

A cikk Kántor Viola interjúja alapján készült.

(A nyitóképen: az aszály miatt teljesen kiszáradt víztározó Szanaa határában, a régóta vízhiánnyal küzdő Jemenben.)