eur:
408.13
usd:
375
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Judit: sajnálatos, hogy Európát liberális gőzhenger tartja nyomás alatt

A nemrégiben elfogadott pedofilellenes törvény szövegét csak az nem érti, aki nem akarja - mondta a miniszter.

Magyarország úgy gondolja, hogy a családok védelme, a gyermekek fejlődésének és az egyéni életút háborítatlanságának biztosítása elsődleges kötelességünk - jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden Luxemburgban, az európai uniós tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó szakminisztereinek tanácsülését követően.

Varga Judit magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a gyermekek nevelésének jogát nem lehet kivenni a családok kezéből, nem szabad átadni lobbicsoportok befolyásának. A nemrégiben elfogadott pedofilellenes törvény szövegét csak az nem érti, aki nem akarja - húzta alá.

"Sajnálatos, hogy Európát liberális gőzhenger tartja nyomás alatt" - fogalmazott.

Azok a viták, amelyek jogi, politikai köntösbe bújtatva olyan ideológiai nézetkülönbségekről szólnak, mint például a migrációról, a családról, a vallásról, a nemzeti identitásról alkotott vélemény, sohasem fognak nyugvópontra jutni.

Ezek a viták ugyanis két világ harcát jelenítik meg

- mondta az igazságügyi miniszter.

Azzal összefüggésben, hogy tizenhárom európai uniós tagország - Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Lettország - aggodalmának adott hangot a magyar pedofilellenes törvénymódosítással kapcsolatban, Varga Judit kijelentette: a nyilatkozat azon számos korábbi deklarációk sorába illeszkedik, amelyek kellő alapossággal végzett vizsgálat nélkül jelentik ki bizonyos magyar intézkedésekről, hogy azok ellentétesek az uniós joggal. Azok az álhírek, amelyek ezekben a nyilatkozatokban szárnyra keltek, teljességgel megalapozatlanok - emelte ki.

Magyarország álláspontja szerint a jogszabálynak nincs köze az uniós joghoz. A szubszidiaritás, és az alkotmányos, a nemzeti identitás kérdése tagállami hatáskör. Továbbá az Emberi Jogok Európa Chartája is azt mondja, hogy a szülőnek van joga ahhoz, hogy kulturális, tradicionális háttérrel meghatározza gyermeke fejlődési irányát - mondta.

Kiemelte továbbá: a magyar törvényben semmiféle diszkrimináció nincsen, a véleménynyilvánítás szabadságának a legapróbb korlátozása sem jelenik meg benne. Hozzátette: ezzel szemben a jogszabály egy védett csoport számára szeretne minimális jogokat biztostani. A magyar kormány a végsőkig küzdeni fog, hogy ez a jog a szülők kezében maradjon - tette hozzá.

Azzal összefüggésben, hogy a luxembourgi tanácsülésen meghallgatásokat tartottak az uniós szerződés 7-es cikke szerinti, három éve folyó eljárásokkal kapcsolatban a jogállamiság lengyelországi helyzetéről és az unió értékeinek magyarországi érvényesüléséről, a miniszer kijelentette: ilyen hosszú időn keresztül nem lehet farkast kiáltani. Azok a magyar jogállamiságra leselkedő veszélyek, amelyeket az eljárás vizionál, nem következtek be, nem történtek meg, nem voltak igazak. Minél tovább tart az eljárás, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy nem lehet veszélyben a jogállam ott, ahol a társadalom javára és boldogulására rendben működik - tette hozzá Varga Judit.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×