Nagyon nehéz évet tudhatunk magunk mögött, hiszen két komoly járványhullámmal a hátunk mögött ez a tanév minden volt, csak nem kiszámítható. Ezzel együtt is arra nagyon büszke vagyok, hogy Magyarországon a köznevelés rendszerében az oktatás egyetlen napra sem állt le, vagy jelenléti formában, vagy a tantermen kívüli digitális munkarendben meg tudtuk szervezni az oktatás folyamatosságát – mondta Maruzsa Zoltán. A köznevelésért felelős államtitkár ezért az InfoRádióban is megköszönte a pedagógusok helytállását a járványidőszakban.

"Az adatok még nem állnak rendelkezésre, hogy a tanév végével az évismétlések, az érettségi átlageredmények milyen szóródást mutatnak, de én biztos vagyok abban, hogy

ezek is azt fogják igazolni, hogy eredményes tanévet zárhatunk"

– mondta az államtitkár.

Különösen a középiskolások esetén volt igazán hosszú a tanterven kívüli digitális munkarendben töltött időszak, hiszen november 11. és május 10. között kellett otthonról az oktatásban részt venniük, így most csak öt hetet tölthettek együtt az iskolai közösségek. Maruzsa Zoltán kiemelte, hogy az augusztusban kiadott minisztériumi iránymutatásnak megfelelően az iskolák a tanév elején nagy erőkkel a kötelező tananyagtartalmakra fókuszáltak, hogy a tanév tervezhetetlensége miatt minél gyorsabban haladjanak a tananyaggal, most viszont más volt a középpontban.

"Azt tapasztaltam az utóbbi néhány napban, hogy a legtöbb helyen igyekeztek kirándulást, csapatépítőket szervezni. Fontosak ezek is, hogy a gyerekek, osztálytársak között a kohézió erősödhessen, így tudjanak a nyári szünetre elmenni, és szeptemberben újult erővel folytatni a tanulást" – mondta Maruzsa Zoltán.

Ősszel lesznek olyan intézmények, ahol felzárkóztatásra is szükség lesz egyes tanulók esetén, lehetnek az ősszel is olyan intézmények, ahol elmaradt munkanapokat fognak majd pótolni. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy most is van lehetőség a felzárkóztatásra, hiszen a kormányzat elrendelte, hogy az 1–8. évfolyamokon szerdától július 29-ig még meg kell szervezni a gyermekfelügyeletet, és ez alkalmat kínál arra is, ha valahol szükség van rá, hogy néhány gyereket vagy csoportot behívjanak, és a következő két hétben felzárkóztató programokat, csoportfoglalkozásokat, konzultációkat szervezzenek.

A felvetésre, hogy a következő tanévben számolnak-e a digitális oktatással, Maruzsa Zoltán azt felelte: "Nagyon szeretnénk elkerülni, jelenléti oktatásra készülünk, de azt megtanultuk ebben a járványidőszakban, hogy

mindig okozhat a vírus meglepetést, úgyhogy természetesen a puskaport szárazon fogjuk tartani."

A PSZ szerint ez nem elég

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy véli, a felzárkóztatásra a fenti intézkedések nem elegendőek, a digitális oktatás miatt külön órakeretre és finanszírozásra van szükség. Meglátásuk szerint a következő tanévben fel kell függeszteni a helyi tanterveket, hogy a pedagógusok, oktatók a tanulók felzárkózási igényeihez tudják igazítani a tanmenetet. Ehhez órakeretet és finanszírozást is kértek.

"Meg kell állni, kideríteni, mennyi az elmaradás és fel kell zárkóztatni a gyerekeket. Fel kell mérni a mentális állapotukat is, intézkedéseket hozva ebben az ügyben is" - hangsúlyozta Szabó Zsuzsa.

Elmondta: 100 tanár halt meg koronavírus-fertőzés miatt az elmúlt tanévben, így a kollégáknak is szüksége lenne pszichés segítségre.

A szakszervezeti elnök emellett mielőbbi béremelést sürgetett: 60 százalékos emelést szeretnének ahhoz, hogy elérje a 2014-ben a köznevelési törvényben meghatározott szintet a pedagógusok bére. Emellett a munkaterheik csökkentését, továbbá a fiatalok pályára vonzását és pályán tartását követelik.

Szabó Zsuzsa szerint bár a pedagógusok saját költségükön biztosították a digitális tanításhoz szükséges eszközöket és infrastruktúrát, az állam még ezt nem kompenzálta.