Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Válogatják és csomagolják a tankönyveket az iskolák számára a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) üllői raktárában 2019. július 31-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Tovább szűkülhet a tankönyvpiac a nyomdai oldalon

Külső gazdasági társaságo(ka)t bízhat meg a nyomdai feladatokkal a kormány egy törvénymódosítás nyomán.

A jövőben már nemcsak az állami tulajdonú Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel (Kello), hanem egy külső gazdasági társaságot is bevonva látná el a kormány a tankönyvek előállításával, valamint az iskolai tankönyvrendelés lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. A köznevelési törvény nemrégiben elfogadott módosításával ugyanis felhatalmazást kapott a kormány arra, hogy rendeletben jelöljön ki egy (vagy több) gazdasági társaságot az említett feladatokra.

A módosítás indoklásában az szerepelt, hogy minderre a „költséghatékony és zavartalan tankönyvellátás biztosításához” van szükség, cél, hogy az iskolákba „a nemzeti oktatáspolitikának és az aktuális iskolai követelményeknek megfelelő, jó minőségű tankönyvek kerüljenek”. Azt is kikötötték, hogy a Kellonak mint tagnak legalább minősített többségű befolyással kell rendelkeznie a kormány által kijelölt gazdasági társaságban.

A törvény szövegéből nem derült ki, hogy egy ilyen szervezetnek pontosan milyen szerepe lesz a tankönyvellátásban – írja a Népszava. Érdeklődésükre az Emberi Erőforrások Minisztériuma azta tájékoztatást adta, hogy az említett gazdasági szervezet nyomdai feladatokat láthat el. Így az állami tankönyvek fejlesztésének, illetve a könyvtárak ellátásának feladatához hasonlóan a nyomdai kivitelezési feladatokra is az állam – most már jogszabályban megerősítve – jelölhet ki cégeket, ami

a tankönyvellátás és fejlesztés további központosítását jelenti

– jegyzi meg a lap. Az Emmi hozzátette: ilyen társaság kijelölésére most nem volt szükség, mert „az idén szeptembertől használatos tankönyvgyártás rendben zajlik”.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×