17 °C
Nemes egyszerűséggel "a mostani formájában értelmetlen" vizsgának nevezte az érettségit Salamon Eszter, az Iskolaigazgatók Európai Egyesületének szakértője a TheVipnek adott interjújában.
Végleg eltörölné az írásbeli felvételit, visszahozná alsó tagozatban a szöveges értékelést, és jobban bevonná a szülőket a közös munkába.
"A felvételivel az a legnagyobb probléma, hogy nem készítik fel a gyerekeket arra, mi is valójában ez a vizsga. A magyar diák arra van szocializálva, hogy ha aránylag jól tudja az anyagot, akkor ötöst kap, ha kicsit rosszabbul, akkor négyest."
Szerinte
a felvételi előtt a gyerekeket "halálra stresszelik" az iskolák és a szülők is,
pedig ha egy vizsga valakinek nehéz, akkor másnak is nehéz, egy vizsga nem a "tökéletes dolgozat" szintjén mozog.
"Sok kutató kérdőjelezi meg az abszolút tudást, vagy a felkészültséget mérő standardizált tesztek értelmét. A járvány idején az iskolarendszerek ezeket engedték el a legkönnyebben, így talán most jött el az a pillanat, amikor el lehet kezdeni azon gondolkodni, hogyan lehet a gyereket segítő módon értékelni" - hozta fel.
A holland példát említve azt is elmondta, a felvételi tesztek után a kiértékelő leül a szülőkkel, és "tippet" ad a gyermek tanulmányi formájára vonatkozóan, ezt viszont nem kell elfogadni.
Az érettségiről alkotott véleménye tárgykörében elmondta, már réges-rég "nem kell polihisztorokat képezni", a középfokú végzettség pedig annyira általános lett, mint néhány évtizede a négy elemi volt.
"Nem jó az a rendszer, amiben egy sikertelen magyar-, vagy történelemérettségi megakadályoz a továbbtanulásban egy természettudományban tehetséges fiatalt, vagy a matematikaérettségi egy bölcsész érdeklődésűt" – érvelt.
Az osztályozást egyébként a magyar oktatás "szent tehenének" tartja,
amitől jó lenne megszabadulni.
"Az érdemjegyeket nem úgy használjuk, ahogy elneveztük azokat, a középiskolában a gyenge-közepes tanulók átlaga négyes körül van. Ráadásul a magyar iskolákban hamar megtanul minden gyerek csak az osztályzatért tanulni, elsajátítják a szükséges megúszási technikákat, így a tanulás öröme elvész."
A gyerekek – úgy látja – mérhetetlenül túlterheltek, lényegesen többet dolgoznak itthon, mint más országokban. A heti munkaidő egy magyar gyereknél 50 óra, egy finnél 20.
"Leginkább abban kell reménykedni, hogy az iskolabezárások után nem ugyanúgy folytatódik minden, ahogy abbahagyták. A kényszerű otthonoktatás miatt minden eddiginél jobban látják a szülők, hogy mekkora a baj a tananyaggal, a módszertannal, a gyerekek terhelésével. A járványpánik miatt 2021-ben a kármentesítés lenne az elsődleges" - vélekedett Salamon Eszter.
Van egy kemény javaslata is:
egy évre be kellene zárni az iskolákat,
az oktatást non-formális keretek közé terelni, ez alatt egy teljesen új tantervet kidolgozni, felkészíteni a rendszert az átállásra, és kiszűrni azokat a pedagógusokat, akik alkalmatlanok a pályára.
