A Budai Egészségközpont tavaly március 16. óta folyamatosan benne van a Covid-ellátásban, közreműködve a szűrővizsgálatokban, a fekvőbeteg-ellátásban, az oltási programban, valamint az utógondozásában. Vagyis ugyanolyan tagja az ellátórendszernek, mint például a Szent János Kórház, a Korányi Kórház vagy a Dél-pesti Centrumkórház.

Varga Péter Pál alapító-főigazgató szavai szerint

a kórház önkéntes feladatellátása társadalmi életekben mérve nagy nyereséget jelent, ugyanakkor a kórház költségeit egyelőre senki nem térítette meg

számukra. Tehát, míg a társadalomnak nyereség, addig a cégnek természetszerűleg veszteség az a ráfordítás, amiért még nem kaptak kompenzációt. Miközben a normál működéshez képest a járványellátásnak fokozott költségei vannak.

Miután a Budai Egészségközpont gerincgyógyászati központként dolgozik, a gerincbetegek ellátására kap egy meghatározott összeget, ezen túl az ágyaik egy részét kötelezően koronavírusos betegek ellátására kell fordítaniuk. Ezeknél a betegeknél ugyanúgy vannak személyi (ápolók, szakápolók, gyógytornászok és orvosok), dologi (élelmezés, logisztika, a védőfelszerelések), valamint gyógyszerelési költségek. Mindemellett tíz intenzív ágyat is üzemeltetnek, amelyek aktuálisan tele vannak – tette hozzá. Ezek napi költsége körülbelül 280 ezer forint ágyanként.

„Végigszorozva tehát látható, hogy ez nem olcsó mulatság.”

Ráadásul szeptember végén az intézmény tizenöt dolgozóját más kórházakba vezényelte át a kormányhivatal, miközben a fizetésükről továbbra is a BEK-nek kell gondoskodnia.

Varga Péter Pál kiemelte, ő

a kapacitásokat ajánlotta föl, nem pedig azt, hogy a finanszírozza a betegellátást, amire a magyar kormány járványügyi alapot is létrehozott.

Annak ellenére, hogy havonta elszámol az Emmi irányába, eddig a percig egyetlen fillér kompenzáció sem jutott el az intézményhez.

Önköltséges áron tehermentesítenék a közellátást

A koronavírus-járvány fokozódása miatt kialakult egyértelmű krízishelyzetben a magánegészségügyi szolgálatok úgy látják, ha lehetséges, az állami- és magánszektornak még jobban össze kell fognia, ki-ki a maga erősségének megfelelően bekapcsolódva a járványügyi védekezésben – erről már a szolgálatokat tömörítő PRIMUS Egyesület elnöke beszélt az InfoRádiónak. Bár a magánszektor nem rendelkezik az állam által bírt sürgősségi háttérrel, arra viszont képes lehet, hogy tehermentesítse azokat az ellátásokat, amelyekhez most nem jutnak hozzá a betegek, emelte ki Leitner György.

A szakember szerint

a magánegészségügy nagyon sok szolgáltatás át tudna venni, akár járóbeteg-, akár kórházi ellátás tekintetében.

Ilyenek lehetnek például a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok, az egynapos sebészeti beavatkozások, a gyerekgyógyászati kezelések, vagy az ortopédiai műtétek, amelyek esetében a várólisták duzzadnak.

A PRIMUS a március 5-én megjelent 106/2021. (III. 5.) kormányrendeletben foglaltakra is reagálva, a hétfői napon jelezte az egészségügyi kormányzat számára, hogy akár már

március 16-tól elkezdődhetne – tíz magánegészségügyi szolgáltató közreműködésével – a közfinanszírozott betegek ellátása, önköltségi áron tehermentesítve a közellátást.

Leitner György hozzátette, az idő rövidsége miatt egyelőre várják a választ a felajánlásukra.

Az egyesület egy egészségügyi szólalgatói tanács létrehozására is javaslatot tett, amely a részleteket, így például a folytatólagos betegéllátás kérdést is hivatott volna kidolgozni, mindamellett, hogy a legfőbb problémát nem ezekben, hanem abban látják, hogy rengeteg beteg nem jut hozzá az ellátáshoz.

Segítene a Rózsakert is

Fekvőbeteg-ellátóként nem, de oltópontként el tudja képzelni intézményét a Rózsakert Medical Center vezérigazgatója, Csermely Gyula.

"Ha emberéleteket kell menteni, akkor készen állunk rá, erre esküdtünk. A lényeg, hogy akkor kell igénybe venni a szakemberek tudását, amikor az tényleg szükséges, és olyan szakembereket kell kérni, akik értenek az adott feladathoz – hangsúlyozta az InfoRádióban Csermely Gyula.

Úgy látja, a cég összes orvosa és nővére is hajlandó lenne helyt állni ebben a helyzetben. Szerinte a magánintézmények jelentősége az oltás gyorsaságában merülhet fel, megkapnák az oltóanyagot és a vonzáskörzetükben lévő adott betegeket azonnal oltani tudnák egy egyszerű algoritmussal.

A Rózsakert két nap alatt át tudna állni oltóponti munkára úgy, hogy rendes tevékenységét sem kellene felfüggesztenie. Csermely Gyula egyébként úgy érzékeli, nem vakcinahiány, hanem információhiány van.

Doktor24 Medicina: kiegészítő tevékenységeket vállalunk

Nem a koronavírussal kapcsolatos feladatokra használná a magánegészségügyet, hanem az egyéb betegségek kezelésére irányítaná át a Doktor24 Medicina Zrt. elnöke, Kóka János.

"Magyarországon van vélhetően néhány százezer Covid-fertőzött, nekik kell az ellátás, az orvosok, az intenzív ágyak, a lélegeztetőgépek, ez nem kérdés. Az is világos, hogy minden lehetséges állami kapacitást be kell vetni, erről nagyon sokat hallunk. Amiről kevesebbet beszélünk, az az, hogy

Magyarországon rajtuk kívül van még 3 millió ember magas vérnyomással, egymillió cukorbeteg, fél millió asztmás, évente egy nagyvárosnyi embert veszítünk el keringési betegségek következtében.

Mindezek a betegségek, és még az akut bajok, és még a Covid szövődményeivel élők itt vannak velünk, ők is ellátást igényelnek, az ő ellátásukat ugyanúgy meg kell szervezni" – mutatott rá Kóka János.

Szerinte a Covid miatt a közellátásból kiszorulók ellátására lehetne használni tehát a magánegészségügyet, a gyors és pontos diagnosztikát, egynapos sebészetet, a járóbeteg-ellátást, a mozgásszervi műtéteket, ezzel csatlakozna a PRIMUS felajánlásához.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!