eur:
411.04
usd:
394.86
bux:
79246.49
2024. november 22. péntek Cecília
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Sándor-palotában 2020. október 28-án, miután Áder János köztársasági elnöktől átvette a kinevezését.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Vizsgálat indul a lefújt hétvégi oltási kampány problémái miatt

Adategyeztetési hibák miatt fújták le a hétvégére tervezett AstraZeneca-vakcinás oltókampányt, amelyben SMS-értesítéssel 74 ezer 60 év alatti krónikus beteget kívántak beoltani.

Számos hiba történt azonban: volt, akit a lakóhelyétől nagyon távoli oltópontra hívtak, míg máskor olyan kapott értesítést, aki korábban már megkapta az első adagot valamelyik vakcinából. Emiatt az értesítések másnapján kiderült, az oltókampány ezen modulját leállítják, erről ismét SMS-t küldtek. Szombaton aztán futótűzként terjedt el, hogy aki az eredeti SMS-ével megjelent a kijelölt oltópontokon, az megkaphatta a vakcinát - sőt, bizonyos esetekben olyanokat is beoltottak, akik egyáltalán nem kaptak behívót. A hétfői hivatalos közlés szerint az AstraZenecás oltások a hét második felében indulnak újra.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a történtek után panaszbeadvány érkezett hivatalához - írta kedden a lap. Péterfalvi Attila ennek nyomán vizsgálatot indít az ügyben. „A hírek alapján valószínűsíthető, hogy valamilyen hiba csúszott a rendszerbe” – tette hozzá, de a vizsgálat lezárultáig ennél bővebben nem szeretné kommentálni az eseményeket.

A kormány módosította a jogszabályt, a magyar oltási igazolványban nem szerepel majd, hogy ki milyen vakcinát kap. Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban közölte: a tervek szerint egy plasztikkártyáról van szó, amely jelen állás szerint valóban nem tartalmazza a vakcina típusát, ám az oltáskor kapott papírnak köszönhetően ezt szükség esetén mindenki igazolni tudja. Az adatvédelmi hatóság elnöke az oltási igazolványt is azon kérdések közé sorolta, amelyekről uniós szintű döntést kellene hozni. Amíg viszont nincs uniós megállapodás, addig egyszerűen nincs mire hivatkozni, és azt sem lehet megmondani, hogy a magyar kormány által alkalmazott szabályoknak vannak-e hátrányos következményei.

Címlapról ajánljuk

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×