Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Sándor-palotában 2020. október 28-án, miután Áder János köztársasági elnöktől átvette a kinevezését.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Vizsgálat indul a lefújt hétvégi oltási kampány problémái miatt

Adategyeztetési hibák miatt fújták le a hétvégére tervezett AstraZeneca-vakcinás oltókampányt, amelyben SMS-értesítéssel 74 ezer 60 év alatti krónikus beteget kívántak beoltani.

Számos hiba történt azonban: volt, akit a lakóhelyétől nagyon távoli oltópontra hívtak, míg máskor olyan kapott értesítést, aki korábban már megkapta az első adagot valamelyik vakcinából. Emiatt az értesítések másnapján kiderült, az oltókampány ezen modulját leállítják, erről ismét SMS-t küldtek. Szombaton aztán futótűzként terjedt el, hogy aki az eredeti SMS-ével megjelent a kijelölt oltópontokon, az megkaphatta a vakcinát - sőt, bizonyos esetekben olyanokat is beoltottak, akik egyáltalán nem kaptak behívót. A hétfői hivatalos közlés szerint az AstraZenecás oltások a hét második felében indulnak újra.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a történtek után panaszbeadvány érkezett hivatalához - írta kedden a lap. Péterfalvi Attila ennek nyomán vizsgálatot indít az ügyben. „A hírek alapján valószínűsíthető, hogy valamilyen hiba csúszott a rendszerbe” – tette hozzá, de a vizsgálat lezárultáig ennél bővebben nem szeretné kommentálni az eseményeket.

A kormány módosította a jogszabályt, a magyar oltási igazolványban nem szerepel majd, hogy ki milyen vakcinát kap. Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban közölte: a tervek szerint egy plasztikkártyáról van szó, amely jelen állás szerint valóban nem tartalmazza a vakcina típusát, ám az oltáskor kapott papírnak köszönhetően ezt szükség esetén mindenki igazolni tudja. Az adatvédelmi hatóság elnöke az oltási igazolványt is azon kérdések közé sorolta, amelyekről uniós szintű döntést kellene hozni. Amíg viszont nincs uniós megállapodás, addig egyszerűen nincs mire hivatkozni, és azt sem lehet megmondani, hogy a magyar kormány által alkalmazott szabályoknak vannak-e hátrányos következményei.

Címlapról ajánljuk
Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Augusztus 29-én népszavazást tartanak Izlandon arról, hogy az ország folytassa-e az évekkel ezelőtt félbeszakított uniós csatlakozási tárgyalásokat. A kérdés azután került újra napirendre, hogy az Egyesült Államok többször is jelezte, igényt tartana a szomszédos Grönlandra. Izland mellett Norvégiában is ismét felmerült az Európai Unióhoz való közeledés ügye. A változó geopolitikai helyzetről Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója beszélt az InfoRádió GeoTrendek című műsorában.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×