Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay

A halálos lavinákért is részben a koronavírus felel

A pandémia mellett a klímában lehet keresni annak okát, hogy az idei télen már harminchárom ember életét vesztette az Egyesült Államokban lavinák miatt: ez majdnem rekordot jelent.

Három tényező együttállása szükséges ahhoz, hogy lavina alakuljon ki egy adott területen: lejtő, felhalmozódás és valamiféle kiváltó ok – írja a CNN.

A lejtő fogalma mindenki előtt ismert, a hófelhalmozódásról azonban érdemesebb hosszabban beszélni. Minden egyes havazás, vihar esetében kicsit más összetételű hó hullik, ezek az eltérő rétegek aztán a tél előrehaladtával egymásra rakódnak. Ahogy a hetek telnek, az alsó rétegek egyre gyengébbek lesznek, míg a felsők erőteljesek. Ennek köszönhetően lesz hihetetlenül instabil ez a szerkezet.

A coloradói lavinainformációs központ vezetője szerint idén télen olyan egyedi körülmények keletkeztek, amilyenekre tíz éve nem volt már példa. Brian Lazar szerint az idei hótömeg ideális ahhoz, hogy lavinák alakuljanak ki, amiben közrejátszott a klímaváltozás hatása is.

"Ezt az évet a korai havazás jellemezte, amelyet követően meglehetősen száraz időszak következett be. Amikor hideg, tiszta körülmények között ilyen száraz időszakot élünk át, akkor a már meglévő hó gyenge rétegekké alakul" – mondta Lazar.

Kell ugyanakkor még valamilyen kiváltó esemény is, ami a lavinák 90 százalékának esetében vagy a későbbi halálos áldozat tette, vagy olyasvalakié, akinek társaságában tartózkodott az áldozat a szabadban.

A koronavírus-járvány miatt a korábbi évekhez képest sokkal több amerikai fogta sílécét, snowboardját vagy hójárgányát, hogy biztonságosnak vélt körülmények közt, a szabadban múlassa idejét. Az ohiói Snow Trails sípark látogatószáma 60 százalékkal nőtt meg, ami általános tendencia volt országszerte. Ez alapvetően jó dolog lenne, ha nem párosult volna a lavinaképződésre ideális hótömeggel.

Derek van Dam, a CNN meteorológusa szerint a gyenge hótömeg és a nagy forgalom együtt okozta a sok lavinát: sokan akartak tömegjelenetek nélkül a szabadban tartózkodni. Ezeknek a tömegeknek nagy része ugyanakkor nem volt tisztában a területtel, és lavinafelszereléssel sem rendelkezett, holott a lavinajelentések nyomon követésével és megfelelő eszközök alkalmazásával nagyban csökkenthető a veszély.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×