eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A Parma fidei - Hit pajzsa díj , Madarassy István ötvös- és szobrászművész alkotása, amelyet idén Szabó Ferenc jezsuita szerzetes vett át a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Jezsuita Rend Párbeszéd Háza dísztermében 2019. február 23-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Pálos szerzetesek mellett egy erdélyi plébános kapta idén a Hit pajzsa díjat

Hat, a kommunizmust megélt pálos szerzetes és Jakab Gábor pápai káplán, Kolozsvár-kerekdombi plébános kapta idén a Parma fidei - Hit pajzsa díjat.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából évente odaítélt elismerést a díj egyik alapítója, Horváth Béla volt kisgazda politikus és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a díj kurátora adta át szombaton Budapesten, az EWTN katolikus televízió stúdiójában, élő adásban.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a díjátadáson levetített laudációjában elmondta: a kommunista diktatúra idején föloszlatott szerzetesrendek többsége nem mert új tagokat fölvenni.

A magyar alapítású pálos rend azonban kivételnek számított és már 1960-ban több fiatal belépett titokban a rendbe.

Így a most kitüntetett Udvarnoky László István is már pálosként kezdte meg tanulmányait az esztergomi szemináriumban, ahol azonban kispap társai - köztük maga a bíboros - sem tudták róla, hogy szerzetes.

Erdő Péter elmondta: az egyházmegyében évtizedekig szolgáló pap - mint később kiderült - titokban tartotta a kapcsolatot szerzetesi közösségével. Hozzátette: azt is csak a rendszerváltás után tudták meg, hogy Udvarnoky Lászlót rendtársa, Arató László perében többször beidézték és az állambiztonság is megpróbálta őt beszervezni, eredménytelenül.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára korábban felvett köszöntőjében hangsúlyozta: a kitüntettek példát mutatnak arra, hogy minden időszakban, minden körülmények között "szükséges a keresztény értékek megvallása, továbbadása és sajnos sok esetben újra és újra a megvédése is".

Az államtitkár szólt arról is: a kommunizmus idején, az ötvenes években kezdődött és évtizedeken keresztül, még a 80-as években is folytatódott az egyházüldözés.

"Mégis itt vagyunk",

mégis újra élnek a felekezetek és az emberek több mint 80 százaléka értéknek tartja a kereszténységet. Ez bizonyítja, hogy hitük miatt üldözöttek áldozata, vértanúságuk, börtönben töltött, üldöztetésben megélt éveik nem voltak értelmetlenek.

Nem volt hiábavaló a pálos szerzetesek küzdelme és a határon túli magyar egyházak szenvedése sem, akiket kétszeresen, magyar nyelvükért és kereszténységükért is üldöztek.

Sajgó Szabolcs a pálos szerzeteseket méltatva ismertette: a hat kitüntetett pálos szerzetes, Borsos János József, Botfai József Levente, Imre János Csanád, Temesvári Károly Benedek, Tölgyes Tibor Kálmán és Udvarnoky László István a kommunizmusban lett a rend tagja. Lelkiségüket nyilvánosan nem vállalhatták föl, hivatásukat pedig csak plébánosként gyakorolhatták az államhatalom által meghatározott településeken.

Sajgó Szabolcs a kitüntetett 82 éves Jakab Gáborról azt mondta: a Gyulafehérvári Egyházmegye legidősebb aktív papja a mai napig egyszerre három templomot lát el. Hosszú élete és csaknem 60 év papi szolgálata alatt a félelem sosem tartotta vissza attól, hogy jót tegyen. Mindig azt tette, amit a lelkiismerete diktált "Jézusért, az egyházáért, a népéért és a másik emberért, került, amibe került" - fogalmazott Sajgó Szabolcs.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×