Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Vízimentő-hajó kísér egy résztvevőt az 1. Téli Balaton-átúszáson Szántódnál, 2020. február 23-án.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Fordulatot láttak a Balatonnál

A térségre jellemző a lakosság nagymértékű öregedése és az eltartottsági viszonyok romlása is.

A Balaton-régiót jelentős pályázati aktivitás és forrásszerző képesség jellemezte az elmúlt fejlesztési időszakban - ismertette Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének igazgatója a tanács ülésén, ahol tájékoztatást adott a térség társadalmi-gazdasági folyamatait elemző előzetes monitoring jelentésről.

A 2017-2020-as fejlesztési ciklus adatait 2021. január 20-ig összegző gyorselemzés szerint országosan 76 349 pályázatot rögzített az irányítóhatóság, ebből az üdülőkörzet területén megvalósítani tervezett projektek száma 2924 volt. A 180 települést magában foglaló kiemelt üdülőkörzetben 490,7 milliárd forint forrásigény jelent meg, a kifizetések teljes összege pedig 397 milliárd forint volt.

A balatoni pályázatoknak a fele nyert el ténylegesen támogatást, ami szerintük országosan a legrosszabb arány, a lényeget tekintve mégis igen sikeres az üdülőrégió, hiszen az egy lakosra jutó kifizetett forrás 1,45 millió forint, ami 81 százalékkal magasabb az országos átlagnál - mutat rá a jelentés.

A dokumentum kitér arra, hogy a Balaton-régió népességének alakulásában 2019 fordulatot hozott. A születések és a halálozások egyenlege évtizedek óta negatív, követi az országos trendet, vagyis többen halnak meg, mint ahányan születnek, mégsem csökkent az üdülőkörzet népessége. Ez a nemzetközi és az országhatáron belüli, növekvő mértékű bevándorlással magyarázható, a belföldi vándorlásban kiemelt célpont a Balaton.

A térségre jellemző a lakosság nagymértékű öregedése és az eltartottsági viszonyok (hány inaktív személy jut egy aktívra) romlása is, ennek korrigálása szakpolitikai eszközökkel a következő évek egyik kiemelt feladata lehet - hívja fel a figyelmet a jelentés.

Az elemzők szerint az üdülőrégió a vendégforgalmi-turisztikai pozícióit nemcsak megtartotta az elmúlt évtizedben, hanem versenyképességét számottevően növelte. Ezt a kedvező tendenciát törte meg a járvány.

A jelentés kitért arra, hogy a Balaton a két koronavírus-járványhullám közötti "kegyelmi pillanatban", 2020 nyarán "megtelt, ezt a jelenséget a kereskedelmi szálláshelyek extrém drágulása kísérte. Az országos szoba-átlagárak (egy szoba egy működési napjára jutó szállásdíj) is növekedtek, de közel sem olyan radikálisan, mint a Balatonnál. Itt egy szoba átlagára tavaly júniusban több mint 19 ezer forint, júliusban több mint 27 ezer, augusztusban pedig csaknem 30 ezer forint volt, és még szeptemberben, októberben is 17-19 ezer forint körül mozgott.

Címlapról ajánljuk
Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Több évtized után ismét Magyarországon gyártják a világ egyik legismertebb logikai játékát, a Rubik-kockát. A termelés a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemében indult el, amely a kanadai Spin Master hivatalos gyártópartnereként állítja elő a magyar találmányt. Az üzem átadásán Rubik Ernő is jelen volt. A beruházásról exkluzív interjúban beszélt Steven Radewych, a Spin Master globális ellátásért felelős vezető alelnöke, valamint Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. egyik tulajdonosa és projektigazgatója az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A választások után Brüsszelben egyértelműen érzékelhető a nagyobb nyitottság Magyarország iránt, és a Blue Door Consulting alapítója szerint az ország üzleti megítélése a gazdaságban gyorsabban helyreállhat, mint a politikában. A külföldi partnerek ugyanakkor elsősorban olyan cégekkel keresik az együttműködést, amelyek nem kötődtek az Orbán-kormányokhoz. A magyar vállalatok hét év alatt kevesebb mint egymilliárd euró közvetlen uniós forrást nyertek el, és évente több mint 350 milliárd forintnyi lehetőséget hagynak kihasználatlanul. Ennek oka az információ- és kapacitáshiány mellett főként a szemlélet, hiszen sokan csak támogatási kasszát látnak az EU-ban, és túl későn kezdenek el foglalkozni vele. Mivel a 2028–2034-es uniós költségvetésben még nagyobb súlyt kap a versenyképesség és a nemzetközi konzorciumok építése, a felkészülést már most érdemes elkezdeni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×