eur:
410.98
usd:
394.77
bux:
79431.35
2024. november 22. péntek Cecília

Magyar hősök: Kudar Lajos – szemben a Gestapóval

Sorozatot indított az InfoRádió együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával azokról a történelmet formáló ismeretlen személyiségekről, akik szembeszálltak a 20. század diktatúráival. A sorozatban szereplő életpályák bővebben a Magyar hősök - Elfeledett életutak a 20. századból című kötetben olvashatók.

Halálának pontos körülményei nem ismertek, holtteste soha nem került elő. Vitéz Kudar Lajos a magyar nemzeti ellenállás egyik alig ismert embermentő mártírja.

Kudar Lajos 1895. november 19-én született az erdélyi Vinga nagyközségben, református családban, amely 1907-ben Makóra költözött. Harcolt az első világháborúban, majd 1919-ben a rendteremtés szándékával beállt a Nemzeti Hadseregbe. 1923-ban került a Magyar Királyi Csendőrség állományába. 1936-ban – ekkor már kétgyerekes apaként – áthelyezték Budapestre, ahol előbb a csendőrségi nyomozó osztály helyettes vezetőjeként, majd 1939-től vezetőjeként tevékenykedett. Ezt követően a központi nyomozó parancsnokság előállítási osztályának vezetője, majd a nyomozó osztály törzsalosztályának parancsnoka lett.

A második világháború kitörését követően Lengyelországból rengetegen menekültek Magyarországra, akiknek sorsa rendezésre várt. Varga Béla kisgazdapárti politikus, a Nemzetgyűlés későbbi elnöke visszaemlékezéseiben ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy „a bizalmas dolgokat Kudar Lajos csendőr ezredessel, Keresztes-Fischer belügyminiszter bizalmasával intéztem el. […] a csendes magyar hősök legnagyobbika volt. »Emberéletért mindent!« – ez volt a jelszavunk.”

1942-ben az újonnan felállított Államvédelmi Központ (ÁVK) élére kinevezett Ujszászy István vezérőrnagy helyettese lett, immár alezredesi rangban. Az 1944. március 19-i német megszállást követően az ÁVK munkatársai az életük kockáztatásával hajtottak végre egy sor merész embermentő küldetést. Többek között olyan iratokat csempésztek ki a Gestapo budapesti központjából és a német követségről, amelyek tervezett letartóztatásokról és házkutatásokról szóltak.

1944 őszén Kudart – immáron mint az ÁVK de facto első emberét – megbízták a Faragho Gábor csendőr altábornagy vezette hivatalos fegyverszüneti küldöttség Moszkvába juttatásának megszervezésével. Alapos előkészítés és helyszíni szemle után, amelynek során egyaránt sikeresen kijátszották a magyar, a német és a szlovák határellenőrzést, fegyveresen kísérték a delegációt a szlovákiai Zólyomba, ahol egy szovjet tiszti bizottság várta őket. Faraghóék innen repülőn jutottak el a szovjet fővárosba.

A fegyverszünet megkötését az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet és a nyilas hatalomátvétel megakadályozta, ám Kudar a helyén maradt. Rendszeresen eljuttatta a letartóztatás előtt álló személyek neveit tartalmazó listákat a Magyar Front vezetőihez, és több száz embert látott el hamis okmányokkal. Máskor fegyveres erővel akadályozta meg, hogy a nyilasok zsidókat hurcoljanak el a védett házakból.

1944. december 5-én a Gestapo letartóztatta. Fogságának utolsó ismert helyszíne a Belügyminisztérium várbeli épületének pincéje („pokolpince”) volt, néhány méterrel az ÁVK irodái alatt. Halálának pontos körülményei sem ismertek. A legvalószínűbb, hogy néhány órával Budapest ostromának befejezése előtt, 1945. február 11-én mindenféle tárgyalás nélkül agyonlőtték.

A háború után az özvegytől megvonták a férje utáni járadékot, a család vagyonát elkobozták, és kitelepítették őket Tass községbe.

Kudart 1990-ben rehabilitálták.

Írta: Dergán Ádám

További részletek az életpályát bemutató kötetről itt olvashatók.

A sorozat eddig megjelent részeit itt találja meg.

Irodalom

  • Bajtársi Levél. A Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség Központi Tájékoztatója. 1992 (45) 2., 2020. július 20.
  • Dávid Ferenc: Arcélek a magyar katonai elhárítás történetéből. Korondi (Dergán) Béla György (1914–1949). Szakmai Szemle, 2012/2. 187–195.
  • Kovács István–Mitrovits Miklós: Magyar emlékek Lengyelországban. Budapest, Antall József Tudásközpont, 2017.
  • Kovács Tamás: Államvédelmi Központ 1942 – Az első kísérlet az egységes magyar állambiztonsági csúcsszerv kialakítására. In Hautzinger Zoltán (szerk.): Pécsi határőr tudományos közlemények XI. Pécs, Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, 2010. 339–348.
  • Kudar Lajos életére vonatkozó anyagok a Magyar Királyi Csendőrség emlékoldalán. 2018. július 30.
  • Kudar Lajosné (Kudar Lajos menye) a szerzőnek tett szóbeli közlése. Hangfelvétel időpontja: 2018. augusztus 4. (A hangfelvétel a szerző birtokában.)
  • Sári Katalin: „Ami ezután jött, maga volt a pokol…” Beszélgetés Kudar Lajos mártírhalált halt csendőr ezredes fiával, ifj. Kudar Lajossal. Új Magyarország, 1995/33. 11.
  • T. Knotik Márta: Patikák Csongrád megyében, 1738–1947. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2007., 2018. július 31.
  • Török Bálint: Két ellenálló katonatiszt. Emlékezés Kudar Lajosra és Mikó Zoltánra. Magyar Szemle, 2008/7–8. 63–83.
  • Vigh Károly: Ugrás a sötétbe. Budapest, Akadémiai, 1979.
  • Vitézi Rend. Tiszti vitézek 1921–1945., 2018. augusztus 1.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×