Infostart.hu
eur:
379.32
usd:
321.99
bux:
131378.11
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Pesty László, a Székely Nemzeti Tanács petíciójának kampányfőnöke beszélget a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés támogatásáról szóló sajtótájékoztató előtt Ópusztaszeren 2020. augusztus 18-án. A magyar megmaradást szolgálná a nemzeti régiók létrejötte az Európai Unióban, ezért létérdek támogatni az erre irányuló aláírásgyűjtést - hangzott el a sajtótájékoztatón.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Most online nagykövetekkel halad előre a székely petíció ügye

Újabb három hónap áll rendelkezésre, hogy összegyűljön a székely petíció kellő számú aláírása, ez idő alatt két ország támogatását kell még megnyerni. A november 7-i határidőre Litvániában és Horvátországban sikerült a támogatókat mozgósítani, február 7-ig pedig leginkább Svédország, Belgium és Szlovénia az esélyes.

A székely kezdeményezés alapgondolata, hogy Európa őshonos kisebbségei, mint a katalánok, a bretonok, a baszkok, a dél-tiroliak, a balti oroszok vagy épp a székelyek, plusz odafigyelést, figyelmet és plusz anyagi támogatást kaphassanak a megmaradásuk érdekében – emlékeztetett az InfoRádióban Pesty László.

Az aláírásgyűjtés első, tavaszi határidejéig a szervezők 1 millió szignót gyűjtöttek össze, illetve a törvény által előírt hét országból hármat sikerült kipipálniuk, Romániát, Szlovákiát, valamint Magyarországot. A koronavírus-járványra tekintettel ugyanakkor lehetőség nyílt a hosszabbításra, ezért a november 7-i, nemrég zárult határidőre a fennmaradó négy országból újabb kettőt tudtak produkálni, Litvániát és Horvátországot. A történet itt azonban nem ér véget, miután

újabb három hónapot adott Brüsszel a maradék két országra, ezeket 2021. február 7-re kell az „asztalra tenniük”.

November 8-án, az őszi határidő másnapján folytatódott is a munka – tette hozzá az Írdalá.hu kampányfőnöke –, meghirdetve az ambassador projektet. Ennek lényege, hogy fölhívják Európa kisebbségeit, illetve a többségi társadalmakat is, amennyiben van erre hajlandóságuk, hogy ők maguk is indítsanak online kampányokat – kreatív tartalmakkal, videókkal, fotókkal, mémekkel –, amire a „demokratikus” közösségi média felületei nagyszerű lehetőséget biztosítanak.

A február 7-i határidőig a legvalószínűbb országok, ahol sikeres lehet az aláírásgyűjtés: Svédország, ahol már a 75 százalékot is teljesítették, valamint Belgium és Szlovénia. Ezeket követi Spanyolország, amely a 60 százalék fölötti eddigi eredményével előkelő helyen van. Pesty László a „kispados” országok között Lettországot és Észtországot említette.

A kampányfőnök egyetértett abban, hogy nagyon nehéz feladat egy polgári kezdeményezés üzenetéről beszélni annak a „hihetetlen kataklizmának” a tükrében, annak a margóján, ami most Európában és az egész világon zajlik. Ezért igyekeznek ezt úgy tenni, hogy

tekintettel vannak a koronavírus-járványra,

és nem csinálnak úgy, mintha az ő ügyük mindent überelne, tette hozzá Pesty László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×