Joe Biden, ha beiktatják, merőben más külpolitikát fog folytatni, mint Donald Trump jelenleg még hivatalban lévő elnök, és ennek hatása lehet a 2022-es magyarországi országgyűlési választásokra is – mondta Mráz Ágoston Sámuel.

"Trump elnök Közép-Európával kereste a szövetséget, és Nyugat-Európával felvállalt konfliktusokat, míg Biden elnökkel a Nyugat-Európával keresett szövetség és a Közép-Európával felvállalt konfliktusok ideje jön el" – mondta a Nézőpont csoport vezetője, és úgy látja, a kereszténydemokrata, illiberális demokráciák elleni erős kampányra lehet számítani. Az elemző úgy véli,

a 2022-es választásokon komoly beavatkozás lesz, vagy az amerikai kormányzat, vagy az amerikai kormányzat új áramához közálló politikai körök részéről.

"A magyar parlamenti választásnak nemcsak Magyarország és nemcsak Európa szempontjából lesz tétje, hanem az egész világon érdeklődést fog kiváltani. Akik nem szimpatizálnak a magyar kormánnyal, nagy tétet tesznek arra, hogy változás következzen be" – mondta Mráz Ágoston Sámuel, és hozzátette, Soros György befolyásáról még sokat lehet majd hallani, mert ezt a választást rendkívül fontosnak tartja. Az elemző szerint az uniós költségvetési vitában Soros szívességet tett azzal, hogy cikket írt, amelyben felvállalta, hogy az európai liberális erőkkel van szövetségben, és a vétózó magyar és lengyel kormányok megbüntetését fontosnak tartja. Szerint ilyen típusú beavatkozás, szellemi küzdelem várható 2022 tavaszán is, talán minden eddiginél élesebben.

Vétó: megnőhet az Európai Bíróság szerepe

A magyar kormány megvétózza az Európai Unió hét éves költségvetésével, és helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást. Az ezzel kapcsolatos forgatókönyvekről is beszélt Mráz Ágoston Sámuel.

"A vétónak sosem az a célja, hogy tönkretegyen az ember egy megállapodás közeli helyzetet, hanem hogy elősegítse a megállapodást" – mondta az elemző, és példaként az egykori francia államfőt, Charles De Gaulle-t említette, aki vétózott, és ezzel érte el, hogy az egyhangúság megmaradjon az uniós döntéshozatalban, de Margaret Thatcher a britek befizetésének részleges visszaszerzése érdekében is fenyegetett vétóval. Mint fogalmazott, a vétó bevett eszköze az európai politikának, és mindig azt szolgálja, hogy az adott tagállamon belül is elfogadható megállapodás szülessen.

"Orbán Viktor vétója a megállapodás érdekében tett vétó.

Mindenki azt keresi, hogyan lehetne a megállapodást létrehozni. A nyugat-európaiak nem vették elég komolyan, amikor Orbán Viktor előre szólt, hogy vétózni fog, pedig nyílt lapokkal játszott, mert az Országgyűlés beszűkítette a mandátumát" – mondta Mráz Ágoston Sámuel.

A Nézőpont csoport vezetője szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy nem a következő napokban születik egyezség, hanem a következő hónapokban. Szerinte az körvonalazódik, hogy az Európai Bíróságnak megnő majd a szerepe, mert a magyar kormány azt kéri, hogy ha valamelyik tagállammal szemben a jogállamisági eljárásban megállapítanák a jogsértést politikai okokból, akkor legyen lehetőség a bírói felülvizsgálatra, hogy jogi döntés szülessen, és ne egy többségi politikai döntés állapítsa meg a jogállam sérelmét.

Gendervita: az alkotmány védelmet jelent

"Zajlik egy gendervita Európa-szerte, és Magyarország ebben a vitában régóta a családtámogatást, a demográfiai fordulatot és hagyományos konzervatív értékeket tartja fontosnak, és emögött többségi társadalmi támogatás is van" – mondta az elemző, és hozzátette, a magyar vagy a lengyel kormánynak az ideológiai térben is van mondanivalója, és nem kizárólag pénzforrásként tekint Európára.

Mráz Ágoston Sámuel szerint ha az alkotmányban rögzítik ezeket az alapértékeket, akkor jelenleg a legnagyobb védelmet adhatja egy álláspontnak, ezért észszerű volt az alaptörvény-módosítás.

Mint fogalmazott, az alkotmányos alátámasztás védelmet jelent, bár Európának az egyik legizgalmasabb jogi konfliktusa az, hogy

az alkotmány felülírja-e az európai jogot.

A német alkotmánybíróságnak van egy döntése, amely az Európai Bírósággal szemben azt mondta ki, hogy az utolsó szó joga még mindig a német alkotmánybíróságnál van. Erre az Európai Bizottság bejelentette, hogy emiatt kötelezettségszegési eljárást indít Németországgal szemben.