Korszakalkotó, gyökeres változásnak nevezte a szerdán életbe lépett egészségügy átalakításáról szóló törvény az Országos Járóbeteg Szakellátási és Szakdolgozói Konferencián a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke.

„A jogszabály szabályozni fogja a beteg–orvos-kapcsolatot, hiszen a hálapénz megszüntetését célozza az egészségügyi szolgálati jogviszony létrehozásával, szabályozni fogja az intézményrendszer egymáshoz kapcsolódó részeinek kapcsolatát a megyei intézményrendszer felépülésével, illetve az irányítási rendszer kialakításával” – fogalmazott Pásztélyi Zsolt.

Az új jogszabály ugyanakkor súlyos centralizációt is előrevetít – tette hozzá. „Azt látjuk, hogy a kórházi szakellátás alá fognak talán bekerülni a járóbeteg szakellátók, mi pedig attól tartunk, hogy ha az önkormányzattól el fog kerülni a fenntartói feladat, akkor ez a hozzáférhetőségben és a lakosságközeliségben, a költséghatékonyságban, illetve az infekciókontroll szempontok szerint rontani fogja az ellátórendszer működését” – fejtette ki.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke attól tart, hogy romlani fog a szakellátás együttműködése az alapellátással. Ezért évek óta javasolják, hogy

a kórházi keretek között működő járóbeteg-szakellátásnak legyen az intézményeken belül egyfajta önállósága,

és ez párosuljon egy nagyobb nyitottsággal a lakosság felé. Tisztázva a kórházi osztály keretében működő ambulanciáknak a szerepét és funkcióját, valamint szabályozását egyaránt.

A gazdasági, műszaki területen a béremelés nem megkerülhető, mert most a betegállátási területről kénytelenek az intézmények forrást elvonni, hogy egy kicsit emelhessék e területek dolgozóniak fizetésemelését – tette hozzá Pásztélyi Zsolt, aki szerint a változások akkor lehetnek sikeresek, ha abban a résztvevők is együttműködnek.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az új helyzetben a legfontosabb az egészségügyi szektor összefogása és a kormányzat közös segítése a döntésekben. „Üdvözöljük, hogy némi puhítás került a rendszerbe, és hogy a dolgozóink, akik közül nagyon sokan azt fontolgatták, hogy esetleg nem fogják aláírni az új szerződést, […] és elhagyják a pályát, azt érezhetik, hogy részint meghallgatták a hangjaikat” – fogalmazott Ficzere Andrea.

Emlékeztetett, az új jogszabályok bejelentésekor volt egy komoly meghökkenés az egészségügyi dolgozók körében, mert sokan az előző törvény tartalmával sem voltak tisztában, így a Kórházszövetség tájékoztatásul készített egy összevetést a két jogszabályról.

„Azzal, hogy megvalósult a rendelet, illetve az abban megfogalmazott dolgok, amik most napvilágra kerültek,

adott egyfajta nyugalmat a kollégáknak,

hiszen a béremelés jó szándéka mellett a többes jogviszony megszüntetésének szándéka, továbbá az, hogy a béremelés nem volt arányos az ellátórendszer valamennyi területén és a kivezénylésre is széles lehetőséget biztosítottak, mind–mind az irányba terelte a véleményeket, hogy az esetleg már korábban is a megfontolt felmondást most tegyék meg – magyarázta a szakember. Aki a felmondást fontolgatja, annak azt tanácsolta, írja alá az új jogviszonyt és

várja ki a törvény bevezetését, ugyanis az érvénybelépés lehetővé teszi, hogy 30 napos felmondással bárki kilépjen a rendszerből.

A Magyar Kórházszövetség elnöke arról is beszélt, hogy az ő kórházukban, Zuglóban, nincs közvetlenül alájuk becsatolva szakrendelő, mégis segítik egymást. Magyarán az Uzsoki Utcai Kórház „kinyúl” és próbálja járóbetegként ellátni azokat a betegeket, akiket lehet, a rászorulóknak fenntartva az aktív kórházi ágyakat.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint fontos, hogy a szakdolgozóknál az állandó csapat megmaradjon. „A fővárosban talán igaz, hogy a helyi kórház az adott helyi járóbeteg-ellátásnak biztosítja az orvoscsapatát, vagy annak részét, de minél messzebb megyünk, annál inkább kiszámíthatatlanná válik, hogy honnan fog érkezni az orvos. Tehát, ha nem az adott megyehatáron belülről, akkor már fennáll az a helyzet, hogy neki többletfeladatot kell felvállalnia, és esetleg vonatkozik rá olyan szabályozó, ami problémát fog jelenteni” – mutatott rá Balogh Zoltán, aki szerint, ha a szakmát meghallgatják, akkor jó döntések születnek.

A teljesítmény-finanszírozás bevezetése az egészségügyben korszakos lépés volt, ám nem mindig érdemes megtartani – fogalmazott a konferencián Halmosi Zsolt országos kórházparancsnok. Mint mondta, vannak olyan helyzetek, lásd pandémia, amikor bizonyos okok miatt a kórházaknak egy másfajta feladatrendszert kell ellátniuk, és a teljesítményfinanszírozással nem lenne működtethető az intézményrendszer. Ilyenkor – magyarázata szerint – át kell térni a bázisfinanszírozásra. Ugyanakkor lehet olyan is, hogy a kettőnek párhuzamosan kell működnie.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint

a finanszírozásban meg kell jelennie az eredménynek és a minőségnek,

ami már önmagában is rendezné a finanszírozás számos kérdését, illetve azt, hogy mely intézmények, mely szakmák lennének finanszírozva. „Jelenleg ugyanis részben a lobbi erejét, részben a megszokást cipeljük a hátunkon" – fogalmazott Ficzere Andrea, hozzátéve, hogy bizonyos szakmák jól finanszírozottak, bizonyosak nem.

Szerinte ezzel a finanszírozással az is kiderülne, mely intézményeket keresik a betegek a színvonal miatt, ennek révén pedig észszerűsíteni lehet a kapacitásokat, valamint a TVK-kereteket (teljesítményvolumen-korlátokat), ugyanis sok kórház, a legnagyobb jó szándékkal sem tudja elérni, hogy kimerítse a számára meglévő forrásokat, míg jellemzően a többszakmás intézmények épp ennek ellenkezőjével küzdenek, túllépve a korlátot, hiszen sokkal több a beteg, mint amire finanszírozásuk van.

A bázisfinanszírozás ugyanakkor nem ösztönöz több munkára

– erről már Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke beszélt. Vagyis, akik nagyon kényelmesek, ugyanúgy meg fogják kapni azt a pénzt, mint akik keményen dolgoznak. Most is látjuk, hogy a vállalkozó például "teper", sőt akár túl is hajtja magát..

Hasonlóan vélekedett a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének elnöke, aki szerint a bázisfinanszírozással lesznek olyan intézmények, amelyek nem lesznek teljesítménymotiváltak.

Fontos továbbá figyelembe venni, hogy kiknél és milyen típusú betegellátásról van szó, hiszen a szakmai ellátás csúcsára a bonyolult esetek jutnak, és az ottani teljesítmény nem mérhető össze egy egynapos ellátással – tette hozzá Kónya Anikó.

Megjegyezte, hogy nagyon sok olyan modern eljárási módszer vagy gyógyszer nem került bele a finanszírozásba, amit ma már rutinszerűen használnak.