Infostart.hu
eur:
362.64
usd:
323.54
bux:
145066.63
2026. október 19. hétfő Nándor
Orosz Oresnyik rakéta
Nyitókép: Russian MoD

Ez a "mogyorófa" nagyon aggasztja a NATO-t – mutatjuk, miért

Oresnyik, azaz mogyorófa annak a vadonatúj ballisztikus rakétának a fedőneve, amelynek telepítése és szimulált indítása is szerepel a Fehéroroszországban szeptember 12-16. között rendezendő Zápád 2025 (Nyugat 2025) orosz-fehérorosz hadgyakorlaton.

A Zápád 2025 igen rossz emlékeket ébreszt az Atlanti-szövetség tagországaiban, mivel a legutóbbi ilyen manőver lényegében az Ukrajna elleni háború nyitányának bizonyult. A 2021. szeptemberében rendezett hadgyakorlat után az orosz katonák nem tértek vissza a laktanyáikba, hanem Fehéroroszországban maradtak és felkészültek az szomszédos ország lerohanására.

Az aggodalmakat tovább növeli az is, hogy a Zápád 2025-ön először fogják gyakorolni a legújabb orosz ballisztikus rakéták, az Oresnyikek telepítését és az indítását is. A 2500-5500 kilométeres hatótávolságú fegyver azért különösen veszélyes, mert kifejezetten úgy tervezték, hogy a lehető legnehezebb legyen az ellene való védekezés.

Már a kilövése sem szokványos, mivel a hordozójárműről úgynevezett hideg indítással startol. Ilyenkor a rakétát nagy nyomású, hideg gázzal lövik ki az indító tubusból, és csak egy bizonyos magasság elérése után indul be a hajtómű. Ezzel a módszerrel elkerülhető, hogy a forró gázok kilövellése alapján az ellenség felderítse és beazonosítsa az indítóállást.

Az Oresnyik röppályája is eltér egy hagyományos ballisztikus rakétáétól. A kilövést követően úgynevezett nyomott útvonalon (angolul depressed trajectory) repül, vagyis nem lép ki a világűrbe, hanem sokkal alacsonyabban, a légkör határán száguld a célja felé. A jelentősen rövidülő a repülési idő miatt tovább csökken a védők esélye arra, hogy ellenrakétát indítsanak. Végül a becsapódás előtt a harci rész elképesztő tempóra, a hangsebesség tízszeresére, 12 300 km/h sebességre gyorsul. Csak összehasonlításul: egy klasszikus ballisztikus rakéta ezen a szakaszon legfeljebb ennek a felével tud repülni.

Az iszonyatos sebességgel száguldó töltetek még manőverezni is tudnak, ami tovább bonyolítja az elfogó rakéták dolgát. Az Orsnyiknek ugyanis nem egy, hanem hat robbanófeje van, amik külön-külön célra irányíthatóak. Ezek még további kisebb tölteteket is tartalmazhatnak, jelentősen növelve ezzel a pusztító erőt.

A fegyvert alapvetően nukleáris harci rész hordozására tervezték, ám hagyományos robbanófejekkel is felszerelhető, igaz, a meglehetősen gyenge a találati pontosság miatt atomtöltetek nélkül jócskán csökken a hatékonysága. Míg a nyugati rakéták 30 méteren belül képesek becsapódni, az Oresnyik csak egy kilométeres pontossággal tudja eltalálni a célját. Ennek dacára azért az új orosz rakéta mégiscsak félelmetes fegyver – állapította meg az Army Recognition.

A szaklap is azon a véleményen van, hogy a nemrég gyártásba vett Oresnyik rendkívül komoly fenyegetést jelent az európai országokra még akkor is, ha konvencionális robbanófejekkel szerelik fel. Amikor 2024. november 21-én Moszkva először vetette be Ukrajna ellen, igencsak nagy meglepetést okozott. A védők napokig nem tudták azonosítani, hogy mivel csaptak le az oroszok a Dnyiproban lévő Pivgyenmas cég telephelyére. Ugyan a rakéta nem hordozott robbanó tölteteket, a hatalmas sebességgel becsapódó súlymakettek is szörnyű pusztítást okoztak. A BBC helyi beszámolókra hivatkozva azt jelentette, hogy a becsapódások után három órán át lehetett robbanásokat hallani. Ezen a videón a találatok láthatók:

Az Oresnyik első bevetése azonban mégis inkább a megfélemlítést szolgálta. Vlagyimir Putyin orosz elnök egyrészt ezzel akarta megtorolni az orosz hátországot ért ukrán dróncsapásokat, másrészt így üzent Kijev nyugati szövetségeseinek: ne szállítsanak olyan fegyvereket, amelyekkel mélységi támadásokat lehet végrehajtani. Az Army Recognition úgy véli, hogy a szeptemberre tervezett hadgyakorlat is határozott, fenyegető üzenet a Nyugat felé.

Noha Moszkva és Minszk azt állítja, hogy a NATO lengyelországi, litvániai valamint lettországi hadgyakorlataira reagál, az előzmények ismertében az akár 150 000 katona és az Oresnyik rakéták felvonultatása mindenképpen agresszív lépésnek számít. Ráadásul a gyakorlat hevében veszélyesen megnőhet egy nukleáris rakéta téves indításának esélye. Ennek következményei pedig messze túlmutathatnak Ukrajna határain.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: tehetetlen a rendőrség az erőszakban fuldokló Franciaországban

Szakértő: tehetetlen a rendőrség az erőszakban fuldokló Franciaországban

Hétvégén folytatódtak az immár erőszakba torkolló tiltakozások Franciaországban. Hetekkel ezelőtt középiskolások kezdték a tiltakozó akciókat, de már rég nem csupán róluk van szó, számos társadalmi csoport és bűnbandák is „beszálltak” – erről is beszélt az InfoRádióban Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Hétfőn kiderül, merre tart a Tisza-kormány: Magyar Péter bemutatja a jövő évi költségvetést az Országgyűlésben

Hétfőn 13 órakor kezd az Országgyűlés, a kormányfő kulcsfontosságú napirend előtti felszólalásával: Magyar Péter bemutatja a 2027-es költségvetés tervezetét, amiből kiderül a kormányzás irányvonala. A képviselők a 2026-os költségvetés módosításáról is szavazhatnak, és sor kerülhet a médiatanács új tagjainak megválasztására is.
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×