Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Az izraeli katonai műveletek elől menekülnek palesztinok a ciszjordániai Túl-Karm mellett lévő Núr Sámsz menekülttáborban 2025. május 29-én. Az izraeli hadsereg március 18-án kezdte újra offenzíváját a Gázai övezetben, véget vetve a két hónapig tartó tűzszünetnek. A Wafa palesztin hírügynökség szerint az izraeli hadművelet során lakóházak tucatjait rombolták le Túl-Karmban és környékén.
Nyitókép: MTI/EPA/Alaa Badarneh

Számos külügyminiszter közös közleményben bírálta a ciszjordániai telepépítést

Közös közleményben szólalt fel csütörtökön huszonegy ország külügyminisztere a palesztin ellenőrzésű Ciszjordániában építendő új izraeli telepekről szóló terv ellen.

A szerdán elfogadott terv "elfogadhatatlan" és "sérti a nemzetközi jogot" - áll a közleményben, amelyet mások mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Spanyolország, Olaszország külügyminisztere, valamint Kaja Kallas, az Európai Unió diplomáciájának vezetője is aláírt.

"Elítéljük ezt a döntést, és a lehető leghatározottabban felszólítunk arra, hogy haladéktalanul vonják vissza" - olvasható a közleményben.

Az intézkedések "veszélybe sodorják a Közel-Kelet biztonságának és jólétének megteremtésére irányuló közös akaratunkat" - fogalmaztak az aláírók.

A miniszterek felszólították az izraeli kormányt, hogy "vessen véget a telepek építésének és a Palesztin Nemzeti Hatóságot sújtó pénzügyi korlátozásoknak".

Címlapról ajánljuk

Kiszámolták, hogy kiknek fáj majd a vagyonadó, nem azoknak, akiknek szánhatják

A tervezett hazai vagyonadó a jelenlegi formájában leginkább a 3 milliárd forint körüli vagyonnal rendelkező, hazai kkv-kat működtető vállalkozókat terhelheti meg, miközben a legvagyonosabb réteg családi és nemzetközi struktúrákkal mentesülhet a fizetés alól – derül ki a Blochamps Capital szakmai elemzéséből.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×