Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Egy több mint 200 palesztin menekült családot elszállásoló tábor egy izraeli légicsapás után a Gázai övezet középső részén fekvő Deir al-Balahban 2025. augusztus 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Újabb bírálatözön zúdul az izraeli vezetésre, amely feldarabolná Ciszjordániát

Az ENSZ főtitkára azonnali tűzszünetet követel a Gázai övezetben, ahol Izrael szerdán megkezdte a Gázaváros totális elfoglalását megcélzó hadműveletét. Közben az izraeli kabinet egy olyan építési projektet hagyott jóvá Ciszjordániában, amely kiiktatná az önálló palesztin állam létrejöttének esélyét.

António Guterres ENSZ-főtitkár az után szólalt meg, hogy Izrael a vártnál korábban megindította csapatait Gázaváros elfoglalására. „Létfontosságú az azonnali tűzszünet Gázában, mert a város elleni katonai akció elkerülhetetlenül tömeges pusztulást hoz” – mondta António Guterres, aki emellett felszólította a Hamászt az ötven izraeli túsz feltétel nélküli hazajuttatására, még akkor is ha már feltételezhetően a többségük nem is él.

Izrael közben 60 ezer tartalékost mozgósított – a katonák kimerültségéről, mentális panaszairól és öngyilkosságokról érkező hírek közepette –, és a politikai vezetés szerdán közölte, hogy a megbízott katonai csapatok ellenőrzik a Gázai övezet legnagyobb városának külkerületeit. Gázavárost a hadsereg egyik illetékese „a Hamász melegágyának nevezte”, és azt mondta: elfoglalásával „leválasztják” a lakosságot a terrorszervezetről.

A gyakorlatban azonban a művelet további palesztin lakosok elűzésével járhat, míg izraeli biztonsági tisztviselők attól tartanak, hogy a túszok életét kockáztatják. A Netanjahu-kormány azonban hajthatatlan, Izrael a Gázai övezet területének mintegy 75 százalékát ellenőrzi. A Hamász szerint Izrael lépései figyelmen kívül hagyják a közvetítők munkáját, miközben ők elfogadtak egy hatvan napos tűzszüneti és fogolycserét magában foglaló javaslatot.

Emmanuel Macron francia elnök is a hadművelet azonnali leállítását sürgette, és „nemzetközi stabilizációs missziót” javasolt Gázába. A francia államfő szerint az offenzíva „katasztrófához vezetne mindkét nép számára”. Franciaország Jordániával és Egyiptommal közösen dolgozna ki egy rendezési tervet, amely Emmanuel Macron szerint

a Palesztin Hatóság szerepének erősítésére és a humanitárius segélyek nagyarányú bejuttatására épülne.

A francia elnök és Benjamin Netanjahu között azonban feszült a viszony. Az izraeli kormányfő azzal vádolta Emmanuel Macront, hogy antiszemitizmust szít azzal, hogy Párizs bejelentette a palesztin állam elismerését, amire egyébként más országok is készülnek.

Bírálatok érkeztek Jordániából és Berlinből is. Ajman Szafadi jordán külügyminiszter Moszkvában azt mondta: Izrael politikája „mészárlást és éhezést” hoz Gázába, és megsemmisíti a béke minden esélyét. A német kormány szerint pedig egyre kevésbé érthető, hogyan vezethet a katonai eszkaláció a túszok szabadon engedéséhez vagy tűzszünethez.

Közben egy másik fronton is bírálatok özönét váltotta ki az izraeli kormány. A kabinet ugyanis jóváhagyta az úgynevezett E1 zsidó telep építését a nemzetközi jog szerint megszállt másik palesztin területen, Ciszjordániában.

A több ezer otthon építése a vádak szerint feldarabolja a palesztin területeket, és azt jelenti: Izrael lépéseket tesz, hogy „megölje” a jövőben egy palesztin állam létrehozásának lehetőségét.

Jeruzsálem 3400 otthont akar építeni az E1 vagy más néven Kelet–1 övezetben és további 350-et egy Hebron melletti zsidó telepen. A Ciszjordániát két részre szakító és az arab többségű Kelet-Jeruzsálemet is elszigetelő projektet a külföldön sokat bírált Bezalel Szmotrics nacionalista pénzügyminiszter forszírozza.

Ciszjordániában félmillió zsidó telepes él az izraeli hadsereg védelme alatt. A projektet amerikai illetékesek is bírálták, az ENSZ szerint pedig létében fenyegeti a „kétállami megoldást”.

(A nyitóképen: egy több mint 200 palesztin menekült családot elszállásoló tábor egy izraeli légicsapás után a Gázai övezet középső részén fekvő Deir al-Balahban 2025. augusztus 21-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×