Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Egy több mint 200 palesztin menekült családot elszállásoló tábor egy izraeli légicsapás után a Gázai övezet középső részén fekvő Deir al-Balahban 2025. augusztus 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Újabb bírálatözön zúdul az izraeli vezetésre, amely feldarabolná Ciszjordániát

Az ENSZ főtitkára azonnali tűzszünetet követel a Gázai övezetben, ahol Izrael szerdán megkezdte a Gázaváros totális elfoglalását megcélzó hadműveletét. Közben az izraeli kabinet egy olyan építési projektet hagyott jóvá Ciszjordániában, amely kiiktatná az önálló palesztin állam létrejöttének esélyét.

António Guterres ENSZ-főtitkár az után szólalt meg, hogy Izrael a vártnál korábban megindította csapatait Gázaváros elfoglalására. „Létfontosságú az azonnali tűzszünet Gázában, mert a város elleni katonai akció elkerülhetetlenül tömeges pusztulást hoz” – mondta António Guterres, aki emellett felszólította a Hamászt az ötven izraeli túsz feltétel nélküli hazajuttatására, még akkor is ha már feltételezhetően a többségük nem is él.

Izrael közben 60 ezer tartalékost mozgósított – a katonák kimerültségéről, mentális panaszairól és öngyilkosságokról érkező hírek közepette –, és a politikai vezetés szerdán közölte, hogy a megbízott katonai csapatok ellenőrzik a Gázai övezet legnagyobb városának külkerületeit. Gázavárost a hadsereg egyik illetékese „a Hamász melegágyának nevezte”, és azt mondta: elfoglalásával „leválasztják” a lakosságot a terrorszervezetről.

A gyakorlatban azonban a művelet további palesztin lakosok elűzésével járhat, míg izraeli biztonsági tisztviselők attól tartanak, hogy a túszok életét kockáztatják. A Netanjahu-kormány azonban hajthatatlan, Izrael a Gázai övezet területének mintegy 75 százalékát ellenőrzi. A Hamász szerint Izrael lépései figyelmen kívül hagyják a közvetítők munkáját, miközben ők elfogadtak egy hatvan napos tűzszüneti és fogolycserét magában foglaló javaslatot.

Emmanuel Macron francia elnök is a hadművelet azonnali leállítását sürgette, és „nemzetközi stabilizációs missziót” javasolt Gázába. A francia államfő szerint az offenzíva „katasztrófához vezetne mindkét nép számára”. Franciaország Jordániával és Egyiptommal közösen dolgozna ki egy rendezési tervet, amely Emmanuel Macron szerint

a Palesztin Hatóság szerepének erősítésére és a humanitárius segélyek nagyarányú bejuttatására épülne.

A francia elnök és Benjamin Netanjahu között azonban feszült a viszony. Az izraeli kormányfő azzal vádolta Emmanuel Macront, hogy antiszemitizmust szít azzal, hogy Párizs bejelentette a palesztin állam elismerését, amire egyébként más országok is készülnek.

Bírálatok érkeztek Jordániából és Berlinből is. Ajman Szafadi jordán külügyminiszter Moszkvában azt mondta: Izrael politikája „mészárlást és éhezést” hoz Gázába, és megsemmisíti a béke minden esélyét. A német kormány szerint pedig egyre kevésbé érthető, hogyan vezethet a katonai eszkaláció a túszok szabadon engedéséhez vagy tűzszünethez.

Közben egy másik fronton is bírálatok özönét váltotta ki az izraeli kormány. A kabinet ugyanis jóváhagyta az úgynevezett E1 zsidó telep építését a nemzetközi jog szerint megszállt másik palesztin területen, Ciszjordániában.

A több ezer otthon építése a vádak szerint feldarabolja a palesztin területeket, és azt jelenti: Izrael lépéseket tesz, hogy „megölje” a jövőben egy palesztin állam létrehozásának lehetőségét.

Jeruzsálem 3400 otthont akar építeni az E1 vagy más néven Kelet–1 övezetben és további 350-et egy Hebron melletti zsidó telepen. A Ciszjordániát két részre szakító és az arab többségű Kelet-Jeruzsálemet is elszigetelő projektet a külföldön sokat bírált Bezalel Szmotrics nacionalista pénzügyminiszter forszírozza.

Ciszjordániában félmillió zsidó telepes él az izraeli hadsereg védelme alatt. A projektet amerikai illetékesek is bírálták, az ENSZ szerint pedig létében fenyegeti a „kétállami megoldást”.

(A nyitóképen: egy több mint 200 palesztin menekült családot elszállásoló tábor egy izraeli légicsapás után a Gázai övezet középső részén fekvő Deir al-Balahban 2025. augusztus 21-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×