A magyar szakirodalom is megosztott azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogyan kéne nevezni azokat az eszközöket, amelyekkel csütörtök reggel Munkácson a Flex amerikai tulajdonú elektronikai üzemet támadták az oroszok. A cirkálórakéta és a manőverező robotrepülőgép megnevezés egyaránt használatos ezekre – mondta az InfoRádibóan Kaiser Ferenc.
Mindenesetre ezek az eszközök nagyban különböznek azon drónoktól vagy cirkáló lőszerektől, amelyeket az oroszok esetenként százszám vetnek be, mint például az iráni eredetű Shahed drón (az Orosz Fegyveres Erőknél Gerany – szerk. megj.), amire Moszkva már kapott egy komplett gyártósort Iránból; ezek relatíve alacsony, 200-250 km/h-s sebességgel repülnek, könnyen lelőhetők – jegyezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Ennél vannak jóval komolyabb, ennek megfelelően sokkal drágább eszközök is, az úgynevezett manőverező robotrepülőgépek vagy cirkálórakéták. Közülük jelenleg az oroszok a leggyakrabban a Kalibr robotrepülőgépeket használják, amiket már a hidegháború után állítottak hadrendbe. Lényegesen pontosabbak, 1000 km/h-val mennek, sokkal nagyobb robbanófejet hordoznak, de mint megismételte, hatványozottan drágábbak, másfél-kétmillió dollárba is kerülhetnek.
„Ahhoz, hogy Geranyokkal azt az üzemet megrongálják, harminc–negyvenet is rá kellett volna lőni, viszont a Kalibr robotrepülők, valamint az Onyx rakéták vagy más, szárazföldi és tengeri célpontok eltalálására alkalmas eszközök sokkal pontosabb navigációs rendszerekkel rendelkeznek, nagy hátrányuk viszont, hogy borzasztóan drágák” – nyomatékosította.
Hogy miért pont egy kárpátaljai, amerikai tulajdonban lévő elektronikai üzemre és miért pont most hajtottak végre csapást, azzal kapcsolatban elmondta: az orosz stratégiai támadásokat hetekkel előre tervezik, hiszen az eszközöket „fel kell programozni”. Vannak eszközök, amiket a Fekete-tengeren állomásozó hadihajókról, vannak, amelyeket Tupoljev 22-es és 95-ös nehézbombázókról indítanak, párhuzamosan különféle Geranyokkal.
Ezeknek nagyjából egyszerre kell elérniük az ukrán légteret, hogy túlterheljék a légvédelmet, ebből az következik, hogy az időzítés vélhetően nincs összefüggésben az elmúlt napok tárgyalásaival,
és azzal sem, hogy Budapest mint következő tárgyalási helyszín felmerült – magyarázta Kaiser Ferenc, aki szerint hetekkel ezelőtt megtervezhették a mostani csapást. Kitért arra is, hogy bár ez egy polgári alkatrészeket gyártó üzem, az oroszok gondolhatták úgy, hogy ott gyártanak alkatrészeket az ukrán hadiipar, konkrétan drónok számára. A pontos okot azonban az oroszok „nem fogják megmondani”.
„Az oroszok katonai célpontnak minősítették, és ennek megfelelően kell tekinteni a dolgot, hiába lehet, hogy esetleg nem is volt az. De hát sajnos ebben a borzasztó konfliktusban több száz olyan eset történt, amikor Moszkva határozottan állította, hogy katonai célpontot támadott, a valóság pedig más volt” – zárta Kaiser Ferenc.








