Mint arról beszámoltunk, Vitézy Dávid a közösségi oldalon tette közzé a BKK Zrt. igazgatósági elnökének, Draskovics Tibornak írt levelét, amelyben az áll: a társaságnak díjfizetés nélkül, tizenöt napos átfutási idővel joga lett volna a 100E autóbusz koronavírus-járvány megjelenését követő leállítása után – vagy éppen előzetesen – a reptéri vonaljegyek költségmentes törlésére az automaták kínálatából. „A terméket mégis fél éven át, egészen most októberig nem távolították el a kínálatból és közleményük szerint ezután is csak indokolatlan költséggel tették” – fogalmazott

Draskovics Tibor hétfői válaszlevelében elsőként köszönetet mond a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójának, emlékeztetve, hogy a BKK Zrt. operatív irányítását a vezérigazgató látja el, ugyanakkor örül, hogy a megszólítása után elmondhatja véleményét „néhány, minden budapesti számára fontos kérdésről”.

A folytatásban kiemeli, a konkrét kérdés megkerülését elkerülendő,

„a BKK, mint azt nyilvánosan elismerte, hibázott, amikor nem szüntette meg a jegyvásárlás lehetőségét a jelenleg nem működő reptéri buszjáratra.

Ezen nincs mit szépíteni.” Hozzáteszi továbbá, hogy a hibáért felelős vezető, éppen emiatt, már nem is dolgozik a társaságnál, a vezérigazgató pedig intézkedett, hogy hasonló hiba a jövőben ne forduljon elő, illetve, hogy a BKK a jegyek árát visszatéríti.

A BKK Igazgatóság elnöke azt is örömmel vette, hogy Vitézy Dávid levelében idéz a jegyértékesítő automaták üzemeltetésére vonatkozó szerződésből is. Szerinte az jól rávilágít arra, hogy a 2013–14-ben megkötött szerződések mennyire előnytelenek a BKK számára, tekintve, hogy a „budapesti közösségi közlekedés meghatározó rendszereinek informatikai háttere – az ön döntései nyomán – nincs a BKK közvetlen ellenőrzése és irányítása alatt.” Egyetért továbbá, hogy az azonnali intézkedés – „egy gombnyomás” helyett – levelezésre és 15 napos várakozásra kényszerül, még egy olyan egyszerűnek tűnő ügyben is, mint egy jegyfajta értékesítésének felfüggesztése.

Ugyanakkor Draskovics Tibor úgy véli, a probléma ennél súlyosabb, hiszen – mint fogalmaz – a BKK akkor tud eredményesen intézkedni, ha az informatikai rendszer üzemeltetője pontosan betartja a szerződést. Ha nem, akkor újabb levelezés, kötbérrel való fenyegetés szükséges (ennek lehetőségeit a szerződés elég szűkre szabja), de az elvárt eredmény még mindig bizonytalan – teszi hozzá. A budapestiek már 2013-ban is nagyobb rugalmasságot vártak a BKK-tól, most meg még inkább. Ez a szerződési rendszer tehát súlyos kockázat Budapest számára: akadályozza, hogy kielégítsük a jogos igényeket. Dolgozunk azon, hogy ezt megváltoztassuk – ígéri.

Hangsúlyozza továbbá, a BKK olyasmiért fizetett, amit ingyen kellett volna megkapnia, felidézve azt, hogy 2019 februárjában módosították a szerződést és annak alapján „quality and realiase management” címén a BKK-nak fizetnie kell még az egyébként ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan is.

A fentieken túl a BKK Igazgatóságának elnöke további más kérdéseket is felvet levelében. Elismerően szól az elmúlt évtizedekről, példaként említve a 4-es metró befejezését, a FUTÁR-t, az új járműveket és automaták telepítését. De mint mondja, küzdenek súlyos örökségekkel is: „sok száz, talán ezermilliárdnyi elmaradt karbantartás, felújítás a villamosvonalakon, a hidakon, a felüljárókon; a befuccsolt elektronikus jegyrendszerre kidobott közel 10 milliárd forint. És idetartoznak a gyakran elromló automaták, amikre az elmúlt években százmilliókat kellett költeni, mert hol a jegyet, hol a visszajárót nem adják ki” – vetette föl. Szerinte a budapestiek értékelnék, ha valaki legalább annyit mondana ezek kapcsán, hogy hibázott…

Mindehhez jön a járvány hatása – teszi hozzá. Nem titok, a közösségi közlekedés bevételei – a kevesebb utas miatt – idén 30-40 százalékkal lesznek kisebbek, mint a szokásos, miközben a költségek lényegében változatlanok. 25–30 milliárd forint a szóban forgó összeg.

Draskovics Tibor végezetül úgy fogalmaz, tudja, Vitézy Dávid elkötelezett a közösségi közlekedés, sőt Budapest egészének fejlesztése mellett, a Budapesti Fejlesztési Központ vezetőjeként pedig a fővárossal kapcsolatos kormányzati döntések de facto előkészítője és alakítója. Ezért azt tanácsolja számára, használja a befolyását Budapest javára! Segítve abban, hogy a főváros, a budapesti polgárok megkapják a kormányzati támogatást, ami szerint joggal megilleti őket: „ez részben pénz, részben csak hozzájárulás, hogy például a főváros, amint ez a határozott szándék, hitelből 50 új trolit rendelhessen a következő hetekben.”