eur:
411.05
usd:
394.44
bux:
78917.32
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

A dinamikus alkalmazkodás a kulcs a felsőoktatásban

Diplomával a magyar és a nemzetközi munkaerőpiacon is jó eséllyel el lehet helyezkedni – véli az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense. Fábri György szerint a felsőfokú oktatásnak elsősorban nem az aktuális, feltételezett munkaerő-piaci igényekhez kell alkalmazkodnia, hanem olyan tudást kell biztosítania, amellyel hosszú távon érvényesülni lehet.

Fábri György szerint a magasabb kezdőfizetés nem a szakterülettől, hanem elsősorban az adott gazdasági ágtól függ. Mint az InfoRádióban fogalmazott, nincsen ebben semmi meglepő, általában a gazdálkodás, menedzsment, informatika és bankszektor az, amely olyan fizetés kínálhat egy életpálya elején, amely kiemelkedőbbnek tekinthető, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy csak ezekről a szakterületekről érkezőket veszik fel, hiszen például a bankszektor előszeretettel alkalmaz természettudományos végzettségűeket. De az egyes stratégiai iparágakban a bölcsészeknek, társadalomtudósoknak is bőségesen van hely, hiszen az ő készségeikre, megtanult képességeikre is van kereslet – tette hozzá az egyetemi docens.

A felsőoktatási képzés 3–5 évig tart, míg egy doktori akár nyolc évig is elhúzódhat. Ennyire előre azonban nem tudhatók a munkaerő-piaci igények, tehát a dinamikus alkalmazkodás nem azt jelenti, hogy a mai feltételezett munkaerő-piaci igényekhez kell alkalmazkodni, hanem azt, hogy

olyan tudást kell adni, amellyel hosszabb távon is érvényesülhetnek

– emelte ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense, hiszen például ki gondolta volna ezelőtt 10–15 évvel, hogy a mesterséges intelligencia területén milyen hatalmas kereslet lesz. Tehát maguk a munkaerő.piaci igények is dinamikusan változnak, ezért szinte nincs az a vállalatvezető, aki meg tudná mondani, hogy akár öt év múlva milyen embereket fog alkalmazni.

A dinamikus alkalmazkodás arról szól, hogy látva a fő gazdasági és társadalmi trendeket, képes-e a felsőoktatás olyan tudást adni, amely 5–10–15 év múlva is használható, illetve kiegészíthető lesz – összegezett. Ezelőtt 10–15 évvel a mérnöki képzés nem volt túlságosan népszerű, míg az elmúlt 5–6 évben jelentősen megnőtt az érdeklődés, és nemcsak az, hanem a bejutáshoz szükséges pontszám is, tekintve, hogy az ipar meglódult. Ennélfogva

a felsőoktatás legfőbb alkalmazkodókészsége két forrásból áll:

egyrészt a hallgatók érdeklődése, mert pontosan láthatják, merre lehet érdemes továbbmenni, másfelől azoknak az oktatóknak a teljesítménye, akik valóban magas szinten követik a saját szakmájuk trendjeit.

Fábri György a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban megjegyezte, egy pár hónapos történés miatt teljesen átalakítani egy több évre szóló felsőoktatási szerkezetet nem volna bölcs lépés. Egyelőre nem is lehet tudni, hogyan alakul át ennek hatására a világ, de valószínűleg a turizmus, idegenforgalom és vendéglátás hosszú távon is megmarad fontos ágazatnak, tehát semmiféleképp nem volna érdemes leépíteni, amiért most egy ilyen „döccenés” történt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a havazás miatt 80 helyen még most is dolgoznak a tűzoltók

A "szokásos" balesetek mellett még egy hókotró is elakadt az első komolyabb havazásban. Egyes iskolákban nem indult be reggel a fűtés. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője pedig az InfoRádióban elmondta: havazás idején még arra is kell figyelniük a sofőröknek, hogy többet tankoljanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×