eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay.com

Fontos tudnivalók zsarolóvírus-támadás esetére

Az anyagi veszteség mellett adataink is veszélybe kerülhetnek, ha a rendszerünket egy zsarolóvírus támadja meg. Ebben az esetben mindenképp feljelentést kell tenni a rendőrségen – figyelmeztet a Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkatársa.

A zsarolóvírusok gyakorlatilag olyan rosszindulatú programok, amelyekkel a kiberbűnözők a felhasználók adatait – egy képet, egy névjegyzéket, vagy bármit, ami értékes lehet számunkra – titkosítják. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az érintett tartalmat kizárólag váltságdíj ellenében lehessen visszaállítani, magyarázta az InfoRádióban Bor Olivér sajtóreferens.

Egy zsarolóvírusnak rettentően nagy kárt okozhat,

és a számuk folyamatosan növekszik. Két motivációt lehet elkülöníteni: vannak célzottabb támadások, amikor konkrétan egy-egy szervezettől szeretnének nagyobb pénzösszeget kicsikarni, illetve adatokat megszerezni, és vannak a széles körben terjesztett zsarolóvírusok, amelyek jellemzően több embert érintenek, egyáltalán nem célzottak, és nem is kérnek esetükben váltságdíjul túl magas összeget. De ebben van pont a trükk – jegyezte meg a Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkatársa –, mert az áldozat azt gondolhatja, „olcsón megússza”, de az anyagiakon túl adat- és információvesztéssel is szembenézhet, hiszen semmi sem garantálja, hogy a kiberbűnözők visszaszolgáltatják a váltságdíjért cserébe az adatokat.

Bor Olivér arra hívta fel a figyelmet, ha titkosították az adatainkat, és megtörtént az említett zsarolóvírus-támadást, amely egy e-mail formájában lesz tetten érhető,

a Nemzeti Kibervédelmi Intézet nem javasolja, hogy eleget tegyünk a váltságdíj kifizetésének,

mert a legtöbb példa azt mutatja, hogy nem adják vissza az adatokat a kiberbűnözők.

A szakember ezért azt tanácsolja, tegyünk inkább feljelentést a rendőrségen, illetve lehetőség van a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek is jelenteni az esetet, ugyanakkor

a legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni.

Ennek érdekében, mint fogalmazott, „biztonságosan használjuk az internetet, és biztonságtudatosan barangoljunk az online közegben”. Óvakodjunk az adathalászattól, korlátozzuk minden olyan eszköznek a használatát, amely USB-n keresztül létesít kapcsolatot, szűrjük a böngésző forgalmát, korlátozzuk le a kódfuttatások lehetőségét, ahogyan fontos megszervezni a sebezhetőség és a frissítés kezelését, valamint a hálózati szegmentációt is – sorolta Bor Olivér.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×