Infostart.hu
eur:
360.12
usd:
316.78
bux:
0
2026. július 28. kedd Szabolcs
A Prima-díjjal idén kitüntetett, a magyar tudomány kategóriában Prima Primissima Díjra jelölt Freund Tamás Agy-díjas neurobiológus, akadémikus, az MTA Kísérleti Kutatóintézetének igazgatója dolgozószobájában 2013. október 3-án.
Nyitókép: Kovács Attila

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 193., tisztújító közgyűlése hétfő este megkezdődött és kedden este lezárult 24 órás szavazásán Freund Tamás akadémikust választotta meg az MTA új elnökévé.

A főtitkári posztot Kollár László Péter építőmérnök, a főtitkárhelyettesit pedig Erdei Anna immunológus tölti majd be a következő hároméves ciklusban.

A közgyűlés döntött a három közül két alelnök személyéről is. A társadalomtudományi alelnök Lamm Vanda jogász, a természettudományi alelnök pedig Hudecz Ferenc kémikus lesz.

Freund Tamásról

Kutatási terület: az agykéreg szerkezete, működése, oszcillációk keletkezése, funkciója, az epilepsziás és ischaemiás agykárosodás, a szorongás és az addikció patomechanizmusa, az endokannabinoid szignálrendszer működése

Jelentősebb díjak: Agy díj / The Brain Prize (2011), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011), Széchenyi-díj (2005), Akadémiai Díj (1997)

Freund Tamás az mta.hu-n olvasható összegzés szerint 1983-ban szerzett biológusdiplomát az ELTE-n. Összesen négy év oxfordi kutatási időszak után Vizi E. Szilveszter hívására tért végleg haza. 1990-ben, 31 évesen került az MTA KOKI Morfológiai Osztályának élére. 1994-ben az intézet igazgatóhelyettese lett, 2002 óta pedig ő vezeti a nemzetközi élvonalba tartozó agykutatási műhelyt.

A Kísérleti Orvostudományi Intézet (KOKI) vezetőjeként létrehozott egy modellt, amellyel jelentős támogatást szerzett a magyar agykutatásnak és hazacsábított számos tehetséges kutatót. A kutatóintézet legfontosabb hazai partnere a Semmelweis Egyetem, amellyel közösen működtetik a Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolát, de az ELTE-vel és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel is jó kapcsolatot ápol a KOKI. A kutatóintézet vezető szerepet tölt be a Nemzeti Agykutatási Programban, mely összesen 60 – felerészben teljesen újonnan létrehozott – laboratórium támogatásával jelentősen megnövelte Magyarország neurobiológiai kutatási kapacitását.

Részletes portréja a Magyar Tudományos Akadémia oldalán olvasható, teljes életrajza pedig a Wikipédián.

A jelöltek az Arénában

Az elnöki posztért ketten indultak, Freund Tamás mellett Pléh Csaba pszichológus, nyelvész.

Freund Tamás múlt héten az InfoRádió Aréna című műsorában azt hangúlyozta, hogy az Akadémiának rendeznie kell a kapcsolatát a kormánnyal. Szerinte ki kell építeni egy kétirányú kommunikációs csatornát a kabinettel, és az MTA-nak segítenie kell a különböző döntések, törvények megszületését, ugyanakkor a kormánynak is nyitottnak kell lennie a testület javaslataira.

„Az elmúlt két évben, amikor hosszas tárgyalások eredményeképpen végül mégiscsak elveszítette az Akadémia a kutatóhálózatát, akkor eléggé megromlott a viszony a kormánnyal, és sajnos az Akadémia bizonyos mértékig le is járatódott, médiaössztűzbe került, és a társadalmi támogatottsága ennek következtében csökkent is. Ez így biztos, hogy nem mehet tovább.

Az Akadémia nemzeti intézmény, és éppen ezért nem is lehet ellenzékben.

Nem áshatja be magát egy lövészárokba, minden egyes pillanatban a nemzetet kell szolgálnia” – fogalmazott.

A másik elnökjelölt, Pléh Csaba ugyancsak az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy közösséggé fejlesztené az MTA tagságát, a testület ugyanis együttműködve új tudományos értéket tudna létrehozni. Szerinte az Akadémiának nyitottabbnak kell lennie az egész társadalom felé.

„Fontos feladata, hogy a társadalom felé világasoson megmutassa, hogy mi is a tudomány működésmódja, mik adott kérdésekben a jelenleg létező tudományos álláspontok, és tükröt tartson a társadalom elé, hogy kicsit észszerűbben, és a tudományos érvelési módot is ismerve vigyük napi ügyeinket.

Nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak befelé forduló legyen.

Továbbá az Akadémiának nagyon fontos lenne a fiatal nemzedék felé fordulnia” – hangsúlyozta.

Címlapról ajánljuk
Nagy Viktor: három-öt éven belül kritikus lesz a létszámhiány az idősellátásban, de van jó hír is

Nagy Viktor: három-öt éven belül kritikus lesz a létszámhiány az idősellátásban, de van jó hír is

Az Európai Bizottság július közepén közzétett demográfiai jelentése szerint az európai társadalmak gyors öregedése egyre nagyobb kihívást jelent az idősgondozási rendszerek számára. A dokumentum szerint 2050-re már csaknem minden harmadik uniós polgár 65 év feletti lesz, ami jelentősen növeli az idősellátás és a hosszú távú gondozás iránti igényt. Arról, hogy miként változhat az idősek gondozása Európában, valamint arról, hogy milyen szerepe lesz a jövőben az idősotthonoknak Magyarországon, Nagy Viktor, az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesületének elnöke beszélt az InfoRádióban.
Új szabályok a fenntarthatósági kommunikációban - Lehet egy lekvár környezetbarát?

Új szabályok a fenntarthatósági kommunikációban - Lehet egy lekvár környezetbarát?

A környezetbarát lekvárral kapcsolatos kérdés talán szokatlannak tűnik, mégis jól mutatja azt a változást, amelyet az Európai Unió új szabályozása, az Empowering Consumers for the Green Transition (EmpCo) irányelv hoz a vállalkozások fenntarthatósági kommunikációjában. Egyes cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy bemutassák környezeti és fenntarthatósági eredményeiket, az energiahatékonysági beruházások, megújuló energia alkalmazása, újrahasznosított csomagolóanyagok, fenntarthatóbb alapanyagok vagy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése mind olyan intézkedések, amelyekről érdemes kommunikálni, mások viszont épp a szigorodó szabályozás miatt egyszerűen abbahagyták a kommunikációt az elért eredményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×