Franciaországban, a Nemzeti Tömörülés a vasárnapi választáson háromról 14-15-re növelte szenátorainak számát, így első ízben alakíthat saját frakciót. Ez azért fontos, mert az elnökválasztásokon esélyes, bevándorlásellenes Marine Le Pen pártja így már lényegesen nagyobb politikai súlyt jelent a felsőházban.

A franciák által gyakran ignorált szenátusban több felszólalási időhöz jutnak, alelnöki tisztségeket szerezhetnek, és helyet kaphatnak a parlament hét állandó bizottságában, amelyek a kormány munkáját és a törvényjavaslatokat vizsgálják.

Képviselőik bekerülhetnek a szenátus vezető testületébe és az elnökök konferenciájába is, amely a napirendről dönt. Emellett ellenzéki frakcióként vizsgálóbizottságok felállítását is kezdeményezhetik.

Le Pen történelmi győzelemnek és fontos mérföldkőnek nevezte az eredményt. A pártelnök szerint az új szenátusi frakció fontos lesz a jövő évi elnökválasztási kampányban is – miközben több felmérés szerint Le Pen jelenleg erős pozícióból várhatja a 2027-et.

A francia szenátusban azonban továbbra is a jobbközép Köztársaságiak és a centristák szövetsége rendelkezik többséggel. A Köztársaságiaknak 123, a centristáknak 72 szenátoruk van a 348 fős testületben, bár a két csoport több mandátumot is elveszített.

A szenátus jelentősége ugyanakkor korlátozottabb, mint a képviselőházé. A szenátorok például nem tudják bizalmatlansági szavazással megbuktatni a kormányt, és a törvényhozási folyamat végén a Nemzetgyűlésé az utolsó szó. A felsőház elsősorban a törvényjavaslatok késleltetésével és módosításával, illetve vizsgálóbizottságok felállításával tud politikai nyomást gyakorolni.

Ugyanakkor

a francia szenátus az elmúlt években az egyes törvényjavaslatok szigorításával jobbra tolódott. A Le Monde szerint a jobbközép Köztársaságiak, amelyek 2014 óta vezetik a felsőházat, rendszeresen szigorították a bevándorlással és a közbiztonsággal kapcsolatos jogszabályokat, ezzel is tükrözve pártvezetőjük, Bruno Retailleau konzervatív politikai irányvonalát.

A szenátus így több kérdésben fogékonyabbá vált a Nemzeti Tömörülés által képviselt álláspontokra is, miközben a hagyományos jobboldal és a szélsőjobboldal közötti politikai határ egyes kérdésekben fokozatosan kezd képlékennyé válni. A mostani eredmény jelzi, hogy a politika pereméről érkezett Nemzeti Tömörülés egyre jobban beágyazódik. A párt a márciusi önkormányzati választásokon is előretört, különösen a Földközi-tenger menti megyékben, és az ott megszerzett önkormányzati pozíciók most a szenátusi választáson is segítették.

Közben a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon pártja, az Engedetlen Franciaország története során először szerzett szenátusi mandátumot. A zöldek több helyet elveszítettek, de éppen megőrizték önálló frakciójukat, a szocialisták pedig továbbra is a legerősebb baloldali csoportot alkotják a felsőházban.