A főigazgató közölte, hogy a kereshető adatbázisban a törvényi előírásnak megfelelően négy dokumentumtípus válik elérhetővé: novemberben felkerülnek a honlapra a hatos kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok „H” jelű adattára, majd második lépésben, 2027. február 25-ig nyilvánossá válnak a B-dossziék, vagyis a hálózati személyek beszervezési dossziéi.

Cseh Gergő Bendegúz hangsúlyozta: a kezdeményezés nemzetközi szinten egyedülálló. Hozzátette: az iratanyaghoz korlátozástól mentes hozzáférést biztosítanak, így a honlapon nem kérnek például regisztrációt. A dokumentumok egy egyszerű keresőben lekérhetők lesznek, például születési adatok, fedőnév, irattípus vagy dossziészám alapján – mondta.

A főigazgató jelezte, hogy az esetleges hamisítások megfékezése érdekében a dokumentumokat vízjellel és hitelesítési bélyegzővel látják el.

Cseh Gergő Bendegúz emlékeztetett, az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló, szeptember közepén elfogadott törvényjavaslat eredetileg október 20-át jelölte ki a közzétételi időpontnak, de egy azóta benyújtott módosító javaslat értelmében eltolják néhány héttel az adatbázis indulását. Úgy fogalmazott, a kommunizmus áldozatainak emléknapjához egyébként is jobban illeszkedik a kezdeményezés.

A főigazgató az adatbázis kapcsán kitért arra, hogy

várhatóan lesznek kitakarások a szövegekben, mert az egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre, irányultságra vonatkozó adatokat továbbra is védeni kell.

Beszélt arról is, hogy az adatbázis megnyitása mellett kiszélesednek az állambiztonsági iratokat érintő kutatási lehetőségek, felgyorsul az 1990 előtti iratok minősítésének felülvizsgálata, csökken a dokumentumokra vonatkozó védelmi idő, változnak a betekintési szabályok, így mostantól a korábbinál többen és szabadabban férnek hozzá az adatokhoz.

Cseh Gergő Bendegúz kérdésre válaszolva elmondta, hogy az új honlapon 50-60 ezer nevet hoznak nyilvánosságra, de ez csak egy kis része az eredeti mennyiségnek. Úgy fogalmazott: biztos, hogy nagyon sok iratanyag eltűnt, hisz megbízható kutatások szerint legalább 150 ezer hálózati személy volt a Rákosi- és a Kádár-korszakban. Hozzátette azt is: az adatbázisban szereplők közül 5-8 ezren még ma is élhetnek, közülük 1-2 ezer ember lehet még aktív.

Papp István, a levéltár tudományos főosztályvezetője azt hangsúlyozta: Kelet-Európában teljesen példa nélküli, hogy a diktatúra korszakára vonatkozó történeti forrásokat közzéteszik. Különlegesnek nevezte továbbá, hogy nem csupán az elit csoportok tagjai, hanem hétköznapi emberek is nézőpontba kerülnek, olyanok, akik "nem szoktak a történetírás, a nagybetűs történelem alanyai lenni."

Közölte: létrehoznak egy e-mail-fiókot is nyitottaktak@abtl.hu címmel, ide kérdéseket lehet feltenni, párbeszédet lehet kezdeményezni a dokumentumokkal kapcsolatban.

Papp István tájékoztatott arról is, hogy

november 4-re több rendezvénnyel is készülnek. Szerveznek nyilvános beszélgetéseket áldozatok, egykori családtagok, történészek, illetve a kultúra jeles alakjainak részvételével,

emellett bemutatják a levéltár állandó kiállítását, raktárait is.

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslatot szeptember 15-én fogadta el az Országgyűlés. Az előterjesztő által a közös történelmi önismeret és a demokratikus kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek nevezett javaslat célja a múlt megismerhetőségének biztosítása.

A javaslat értelmében erősítik a levéltár szerepét, korszerűsítik az adatmegismerés szabályait, valamint megerősítik az érintettek jogát arra, hogy a róluk keletkezett adatokat teljeskörűen megismerhessék. Egyszerűbbé válik az eljárás, bővülnek a hozzátartozók jogosultságai és lehetővé válik, hogy a megfigyelt személy megismerhesse a vele kapcsolatban eljáró, állambiztonsággal együttműködő személyek és hivatalos hivatásos alkalmazottak személyazonosságát.