Pálóczi Zoltán volt százados hangsúlyozta, az elbocsátottak ügye nem ideológiáról, nem a vakcináról szól, hanem arról, hogy a Honvédelmi Minisztériumban és a Magyar Honvédségnél túlkapásokat és jogsértéseket követtek el velük szemben.

Felidézte, hogy Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter augusztus 1-jén arról beszélt: az elbocsátásokról szóló politikai döntést az akkori politikai vezetés hozta meg. Ők rendelték meg „bosszúból” az oltatlanokkal szemben foganatosított intézkedéseket, vagyis politikai megtorlást hajtottak végre – idézte a miniszter szavait Pálóczi Zoltán.

Emlékeztetett: az oltatlan katonáktól számos juttatást megvontak már az oltási határidő lejárta előtt, más állami szervekkel ellentétben nem fogadták el az egészségügyi védettséget, az oltatlanokat fizetés nélküli szabadságra küldték, miközben nem fogadták el a másodállás iránti kérelmüket és leszerelni sem engedték őket, akkor sem, ha közben lejárt a szerződésük.

Végül a járványügyi készültség megszűnése előtt egy nappal távolították el őket a honvédségtől, végkielégítés nélkül – jelezte.

Pálóczi Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy hasonló intézkedésekre azokban a NATO-haderőkben sem került sor, ahol kötelezővé tették az oltást. Kitért arra is, hogy a honvédségen belül létezett egy több ezres állomány, amelyet mentesítették az oltási kötelezettség alól. Ez mutatja a legjobban, hogy nem a harckészség megóvása, hanem a bosszú volt a cél – értékelt.

Elmondása szerint az elbocsátottak minden utat megpróbáltak, hogy tisztázzák a helyzetüket, de ezek politikai okokból járhatatlannak bizonyultak. Ez egy politikai ügy, melynek politikai megoldással kell zárulnia – összegzett.

Kovács Péter Pál korábbi szakaszvezető és Pintér Zoltán volt őrnagy a többi között arról számoltak be, hogy a jogsérelmeik miatt indított jogi eljárások mind sikertelennek bizonyultak.

Pintér Zoltán hangsúlyozta: "a honvédségnél nem történt meg a rendszerváltás, most itt a lehetőség".

A meghallgatottak kijelentették: a jelenlegi honvédelmi miniszter által felajánlott visszatérési lehetőség a honvédséghez nem elfogadható rehabilitáció és kártérítés nélkül.

Novák Előd (Mi Hazánk) a meghallgatásokra reagálva úgy értékelt, a Covid-diktatúra legdurvább oltásra kényszerítése éppen a honvédségnél volt, hiszen gyakorlatilag éhenhalásra ítélték az oltást visszautasítókat. Nehezményezte azt is, hogy a honvédek szabályos úton nem kapták parancsba, hogy oltassák be magukat.

Felvetette: az érintettek – becslése szerint mintegy 1200 fő – számára nem az a valódi rehabilitáció, ha visszamehetnek fegyveres szolgálatra, hanem emellett az elmaradt javadalmazásuk kifizetése is szükséges, ahogyan az Egyesült Államokban is történt.

A meghallgatottaktól azt kérdezte: ha parancsba kapták volna az oltást, alávetették volna magukat ennek?

Simicskó István (KDNP) és Takács Árpád (Fidesz) egyaránt úgy ítélték meg, hogy erkölcsi és jogi elégtételre mindenképpen szükség van az ügyben, amelyet itt kell megoldani, nem pedig nemzetközi fórumokon.

Létszámhiánnyal küzd a honvédség, ezért meg kell becsülni azokat, akik a haza védelmére vállalkoztak - hangsúlyozta mindkét ellenzéki képviselő,

míg László Endre Márton (Tisza Párt) az egészségügyi védettség elutasítása, illetve a lefokozások indoklása iránt érdeklődött.

A meghallgatottak eltérő választ adtak arra, hogy erről szóló parancs esetén felvették volna-e az oltást, ismét hangsúlyozva, hogy erre szabályos parancsot nem kaptak.

Pálóczi Zoltán emlékeztetett arra is, hogy egy honvédséget Covid-oltás miatti egészségkárosodásért beperlő katona ügyében a honvédség azzal védekezett: a katona nem kapta parancsba az oltást.

Minden meghallgatott kiemelte, hogy nem általában oltásellenesek, nemzetközi missziók során rengeteg oltást kaptak szolgálati idejük alatt. Hangsúlyozták azonban, hogy a honvédségnél nem fogadták el a Covid-fertőzésen átesettek védettségi kártyáját, de még a magas ellenanyagszintet bizonyító leleteket sem. Kovács Péter Pál megfogalmazása szerint "nem a védettség volt fontos, hanem az oltottság".

A meghallgatottak azt is elmondták, hogy indoklással ellátott, szabályos lefokozást vagy leszerelési parancsot nem kaptak.

Bakos Csaba Attila (Tisza), a bizottság elnöke közölte, hogy következő ülésén a grémium a minisztérium képviselőit hallgatja meg az ügyben, ezt követően tárgyalják Novák Előd törvényjavaslatát, amely az érintettek kártalanításáról szól.

Nyitókép: Pálóczi Zoltán korábbi százados, Pintér Zoltán volt őrnagy és Kovács Péter Pál korábbi szakaszvezető, a Covid-oltás felvételének megtagadása miatt a Magyar Honvédségtől elbocsátott katonák (b-j) meghallgatásukon az Országgyűlés honvédelmi és rendvédelmi bizottságának ülésén 2026. szeptember 29-én.