Infostart.hu
eur:
368.09
usd:
335.68
bux:
143638.83
2026. november 18. szerda Jenő
Az Alkotmánybíróság épülete az I. kerületi Donáti utcában 2026. április 21-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Az Ab megsemmisítette a Kúria sajtószabadságot sértő döntését

Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria egy hírportál munkatársával kapcsolatos, sajtószabadságot sértő döntését – közölték az Ab honlapján.

Az indítványozó, egy internetes hírportál munkatársa 2015 augusztusában egy tényfeltáró cikk elkészítése érdekében magát kirgiz állampolgárnak kiadva Magyarország déli államhatáránál csatlakozott az országba érkező menekültekhez.

Az újságíró azért választotta ezt a megoldást, mert abban az időszakban az újságírók nem kaptak lehetőséget a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól arra, hogy belépjenek harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló intézményekbe, onnan tudósítsanak.

Az ügyben az újságíró tevékenységét a hatóságok úgy értékelték, hogy munkája során közokirat-hamisítást és hatóság félrevezetésének vétségét követte el, s ezekre a cselekményekre nem alkalmazható a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény speciális szabálya.

Az elsőfokú bíróság az indítványozót megrovásban részesítette, melyet a másodfokú bíróság, majd a Kúria is helybenhagyott.

Az indítványozó szerint a bíróságok a sajtószabadságról szóló törvényt nem az Alaptörvényben biztosított szólás- és sajtószabadsághoz való joggal összhangban értelmezték, továbbá elmulasztották elvégezni az alapjog korlátozásának alkotmányosságához előírt szükségesség és arányosság tesztet, ezért a bírósági döntések sértik az alaptörvényben foglalt véleménynyilvánítási szabadsághoz való alapjogot és a sajtószabadságot.

Az Ab leszögezte: alkotmányos követelmény, hogy az oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségének mérlegelése során a bíróság értékelje, hogy az újságíró által megszerzett közérdekű információk milyen közüggyel, illetve milyen közérdekű vitában váltak fontossá a társadalom számára, továbbá, hogy ezen közérdekű információk más módon megszerezhetők voltak-e, és végül, hogy az elkövetett jogsértés, figyelemmel annak társadalmi hatására is, aránytalan vagy súlyos sérelmet okozott-e.

Az ügyben eljáró bíróságok azonban ezeket az alkotmányos szempontokat nem érvényesítették, így jogértelmezésük alaptörvény-ellenes, emiatt az Ab megsemmisítette a Kúria 2018-as döntését.

Ugyanakkor az Ab leszögezte azt is, hogy kizárólag a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik annak eldöntése – az alkotmányos szempontok figyelembevételével –, hogy az indítványozó büntetőjogi felelőssége megállapítható-e az ügyben.

Az ügy előadó bírája Czine Ágnes volt. A határozathoz Handó Tünde fűzött különvéleményt.

Címlapról ajánljuk
Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×