Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézetének (ELTE GTI) Rákóczi úti új épülete Budapesten 2020. január 28-án. Az ELTE komoly versenytárs lett a gazdálkodástudományi képzésben.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Óriási eredménnyel büszkélkedhetnek a magyar egyetemek

A Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem is bekerült a világ legjobb egyetemei közé az „Academic Ranking of World Universities” rangsort megjelentető SanghaiRanking friss kiadású szakterületi listáján. Az ELTE öt szakterületen lett a legjobb hazai intézmény az értékelés szerint.

Az ELTE részéről hatalmas sikernek könyvelik el az eredményt, ami illeszkedik egy folyamatba, hiszen nemcsak a SanghaiRanking esetében értek el komoly eredményt, hanem egy hónapon belül két másik globális rangosban is sokat javított az intézmény – fogalmazott az InfoRádiónak az általános rektorhelyettes.

Darázs Lénárd megjegyezte, a SanghaiRanking egy nagynevű ranglista, amelyben mintegy 4 ezer egyetemet monitoroznak a világ kilencven országából, tehát már önmagában az, hogy valaki felkerüljön a listára, már az is egy óriási eredmény.

Az ELTE öt szakterületen bizonyult arra érdemesnek, hogy a világ legjobb egyetemei között tartsák számon

– a fizikát, ökológiát, meteorológiát, pszichológiát, matematikát és a biológiát tekintve. Utóbbi kategóriában ráadásul most először.

Az egyetem általános rektorhelyettes hozzátette: fontos, hogy nem egy állandó résztvevői listáról van szó, így hatalmas a verseny az arra való felkerülésért. Bár a 4 ezer vizsgált intézmény standard, de az, hogy valaki újoncékén meg tudjon jelenni egy tudományterületen, ráadásul magas helyezést érjen el, nem könnyű. Tehát

az, hogy az ELTE a biológiával első alkalommal került föl a rangsorba, és egyből a 301-400. kategóriába, az egy órási eredmény

– magyarázta.

A legkimagaslóbb eredményt a fizika területén érte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ahol a 151-200. helyen végzett, ami azt jelenti, hogy a berlini Humboldt vagy az Iowa Állami Egyetemmel van egy kategóriában, ami szintén komoly szakmai teljesítmény.

A legmegbízhatóbb

Darázs Lénárd véleménye szerint a fent nevezett rangsor az indikátorai (mérőszámai) miatt tekinthető az egyik legmegbízhatóbb szakmai összeállításnak, vagyis nemcsak hasra ütésre, amiért jól cseng egy egyetem neve, kerülnek a listára az intézmények, hanem az egyes területeken külön-külön mérik az egyetemek teljesítményét.

A felsőoktatási intézmények általánosságban egyetértenek, hogy azok a szempontok, amelyek szerint mérik az egyetemeket, nagyon jól levetítik a teljesítményt. Például a minőségi publikációknak a száma, vagy épp egyáltalán hol jelennek ezek meg, milyen az idézettségük, vannak-e külföldi társszerzők, vagy milyen jelentősebb díjakkal elismert kutatók dolgoznak az adott egyetemen, és így tovább. Ezek pedig nagyjából olyan szempontok, aminek az alapján

egy nagyon objektív eredményt ki lehet hozni

– tette hozzá.

Mindemellett egy 2003 óta létező rangsorról van szó, amit 2009 óta egy akkreditált, független szervezet, a SanghaiRanking készíti el, amit a világ minden vezető egyeteme, az Oxfordtól elkezdve az MIT-n keresztül, mindenki elismer és értékel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×