0 °C
A londoni Imperial College megbízásából végzett legújabb modellszámítások a Magyarországon is meghozott szigorúbb intézkedések megalapozottságát támasztják alá - hangsúlyozza honlapján a Magyar Tudományos Akadémia. A modellszámításnak egyébként komoly szerepe volt abban, hogy a brit kormány is egyre szigorúbb intézkedéseket vezet be.
A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a védőoltás kifejlesztéséig hátralévő egy-másfél évben továbbra is elsősorban a járvány elfojtására kell törekedni a szociális érintkezések korlátozásával, mert csak így tud megbirkózni az egészségügy a helyzettel.
A fertőzésszám esetleges visszaesése esetén pedig nagyon oda kell figyelni arra, hogy a karanténból és az önkéntes elszigeteltségből kijövő emberek ugyanúgy védtelenek a vírussal szemben, mint a járvány kezdetén. Vagyis addig,
amíg megszületnek az egyéb eszközök a járvány leküzdésére, a modell szerint a szigorú, mindennapi életmódunkat megváltoztató intézkedéseket újra és újra be kell vezetni - közölte az MTA.
Az akadémia által ismertetett kutatásban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia friss demográfiai adatai segítségével felépített minitársadalommal és a vírusról rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján modellezték a különféle szigorúságú korlátozó intézkedések hatását az egészségügyi rendszerekre és a halálozásra. Figyelembe vették azt is, hogy demokráciákban nem mindenki tartja be a korlátozó intézkedéseket.
Az új koronavírusra az eddigi statisztikák szerint az a jellemző, hogy egy olyan társadalomban, ahol nem vezetnek be semmiféle óvintézkedést, egy beteg átlagosan 2,4 embernek adja át a fertőzést. A csillapítás azt jelenti, hogy ezt az értéket lejjebb szorítják, de még 1 felett marad, vagyis a fertőzöttek és a fertőzésen átesettek összlétszáma folyamatosan nő, csak lassabb ütemben. Ez nem más, mint a közösségi médiában terjedő „lapítsd le a görbét” elgondolás.
Az elfojtás azt jelenti, hogy a kényszerintézkedések következtében annyira megritkulnak a fertőzés átadását segítő találkozások, hogy egy beteg átlagosan 1-nél kevesebb embernek adja át a fertőzést.
A kutatás szerint az olyan enyhébb intézkedések, mint a tüneteket mutató fertőzöttek és kontaktszemélyeik, illetve az idősek elkülönítése még az iskolabezárással együtt sem képes az egészségügy összeomlása nélkül érdemben csillapítani a vírus terjedését. Vagyis a szimulációk szerint szükség van a teljes társadalmat érintő, drasztikus intézkedésekre - írta az MTA.
Kiemelték azt is, hogy a tanulmány szerint
az intézkedések feloldását követően a járvány hamarosan újult erővel beindul,
a csillapítás (a jelenlegi kórházi kapacitások mellett) pedig még mindig jelentős halálozással jár.
A kutatócsoport a jelen helyzetben azt az eljárást látja követhetőnek, ha az intenzív osztályokon új koronavírus-fertőzés miatt kezeltek számának alakulása szerint „be- és kikapcsolják” a szélesebb körű rendkívüli intézkedéseket (mint a szociális távolságtartás és az iskolák bezárása).
A modellszámítások azt mutatják, hogy ilyen, szélesebb körű rendkívüli intézkedések fenntartására a vakcina elérhetőségéig hátralevő idő nagyjából kétharmadában szükség lehet.
Müller Viktor elméleti biológus szerint az így nyert időt nemcsak a vakcinafejlesztésre lehet, illetve kell fordítani, de érdemi segítséget jelent, hogy a kórházi ellátás és a tesztelés, kontaktkövetés kapacitását a járványra reagálva világszerte a lehető leggyorsabb ütemben bővítik. Emellett természetesen gőzerővel folyik az ígéretes kezdeti eredményeket mutató, egyéb célokra már engedélyezett gyógyszerek tesztelése, illetve új hatóanyagok fejlesztése is.
