eur:
414.76
usd:
398.98
bux:
79466.61
2024. december 23. hétfő Viktória

Március 15. - az áprilisi törvények jó részét ideiglenesnek szánták

Az áprilisi törvények jó részét ideiglenesnek szánták, a legfontosabb az volt, hogy az elvi alapokat lefektessék - mondta Katona Csaba történész az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Mint mondta, a törvények jó részét eleve ideiglenesnek szánták, és sok törvényszövegben benne is van, hogy a részleteket még ki kell gondolni.

A legfontosabb az volt, hogy az elvi alapokat megvethessék, rögzíteni lehessen, hogy Magyarország rendi állam helyett alkotmányos monarchia - tette hozzá.

Megjegyezte: ezen részletek kidolgozására nem jutott idő, mert a törvénykező munka helyett rövid időn belül nemzeti önvédelmi, függetlenségi harc alakult ki.

Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847-1848) elfogadott és V. Ferdinánd király által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely új közjogi helyzetet teremtett a Habsburg Birodalomban, biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését. Magyarországot rendi államból parlamentáris állammá, alkotmányos monarchiává alakította.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

A magdeburgi tragédiáról, annak társadalmi hatásáról, egy AfD-szimpatizáns szaúdi orvos megítéléséről, valamint a német belpolitikai helyzetről is beszélt Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bemutatott egy olyan megközelítést, ami megelőzhetővé tenné az ilyen tragédiákat, és valamiféle társadalmi békesség felé is elvezethetne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×