Infostart.hu
eur:
359.39
usd:
309.51
bux:
0
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Áder János köztársasági elnök (j) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadással felvonták Magyarország lobogóját az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulóján, 2020. március 15-én. Az államfő a koronavírus-járványra utalva arra kért mindenkit, hogy otthonában emlékezzen.
Nyitókép: Áder János köztársasági elnök (j) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Országház előtt, ahol katonai tiszteletadással felvonták Magyarország lobogóját az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulóján, 2020. március 15-én. MTI/Illyés Tibor

Áder János: a szabadság és a hűség adja március 15. erejét

A szabadság és a hűség adja március 15. erejét - jelentette ki Áder János ünnepi beszédében, amelyet a közszolgálati televízió sugárzott vasárnap.

Az államfő a koronavírus-járványra utalva arra kért mindenkit, hogy otthonában emlékezzen. "Most épp szerényebb körülmények között, kicsit több aggodalommal, mint máskor, de bizakodva" - tette hozzá.

Áder János azt mondta, ha a magyarok 172 éve bízni tudtak egymásban, akkor "ma is számíthatunk, támaszkodhatunk egymásra".

A köztársasági elnök aláhúzta, "március 15-ét a történelmi távlat ellenére is közel érezzük magunkhoz, mert ez a nap a polgári Magyarország születésnapja".

"Ezért is fájó, hogy ma nem tudunk együtt ünnepelni úgy, ahogy megszoktuk, ahogy a szívünknek kedves, ahogy szeretnénk" - mondta.

A köztársasági elnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös ünneplés nem először marad el.

"A történelem hozott már jó néhány csöndes ünnepet" - fogalmazott.

Kiemelte, március 15. első évfordulója sem lehetett örömteli, felhőtlen esemény: 1849-ben az országban szabadságharc zajlott az egy évvel korábbi vívmányok megőrzéséért.

"Később is volt még jó néhány év, gyarló évtized, amikor nem lehetett ünnepelni" - fűzte hozzá.

A köztársasági elnök szerint azonban ma még sincs olyan nemzedék Magyarországon, amely ne ismerné Petőfit, Kossuthot, Batthyányt, Táncsicsot, a 12 pontot, vagy a Talpra magyart.

Hangsúlyozta, 1848-49 története tele van kiváló emberi teljesítményekkel, amelyek még ennyi idő távlatából is élővé teszik számunkra a múltat.

"Emberekkel, akik nemcsak meghalni tudtak Magyarországért, de élni, dolgozni, küzdeni is érte" - mondta.

Az ő alkotó munkájuk, áldozatuk, hősiességük miatt eleven mind a mai napig 1848-49 emlékezete, ezért könnyű szeretni ezt a napot, "mert március 15. történeteiből, emberi arcaiból magunkra ismerhetünk, vágyaik a mi vágyaink, eszményeik a mi eszményeink" - fejtette ki Áder János.

A köztársasági elnök aláhúzta, 1848-49 sokkal több volt egy lázas forradalomnál, egy hősies szabadságharcnál: a változás az ország lelkében, a nemzet egészében zajlott.

1848 márciusa a szabadság örömét, az önrendelkezés szépségét, a polgári fejlődést, egy közösség összetartozásának felemelő érzését hozta el - fejtette ki.

"Ünnepeljük meg ma is azt a napot, amelynek megítélésében nincs vita közöttünk!" - mondta, arra buzdítva, hogy "ünnepeljük meg, hogy egy nép nemzetté vált".

"Emlékezzünk mindazokra, akik miatt minden tavaszunk a szabadság, a hűség, a remény ünnepe lehet" - zárta beszédét Áder János.

Címlapról ajánljuk
Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból
Kegyelmi ügy

Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból

A Sándor-palota által péntek reggel közzétett, az kegyelmi ügyet érintő dokumentumok összefoglalójában az áll, hogy az ügyiratból nem állapítható meg a K.. Endre esetében gyakorolt kegyelem indoka. Az elnöki hivatal honlapja, vélhetően a hatalmas érdeklődés miatt, nehezen bírja a terhelést, így a dokumentumok a nyilvánosság számára azért korlátozottan elérhetők.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Kimondta a Tisza-kormány minisztere: miközben mindenki Ukrajnára figyel, váratlan helyről árasztják el a magyar piacot

Kimondta a Tisza-kormány minisztere: miközben mindenki Ukrajnára figyel, váratlan helyről árasztják el a magyar piacot

Jelenleg nem az ukrán gabona árasztja el a magyar piacot, aszályos időszakban azonban továbbra is valós kockázatot jelent az árletörő hatása, ezért a korlátozás fenntartása indokolt – állítja Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A Tisza-kormány szakpolitikusa rámutatott, hogy a magyar kukoricapiac gondja jelenleg nem pusztán ukrán importkérdés: a behozott kukorica fele Lengyelországból, több mint harmada Szlovákiából érkezik, miközben mindkét ország maga is tiltja az ukrán kukorica közvetlen importját. Bóna azt is hangsúlyozta, hogy a döntéseknél egyszerre kell figyelembe venni a magyar gazdák, a takarmánygyártás, az állattenyésztés és az élelmiszer-ellátás biztonságának szempontjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×