eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője és frakciótársa, Böröcz László megkoszorúzza a Nemzeti vértanúk emlékművét a Vértanúk terén a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2020. február 25-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

A kommunizmus áldozataira emlékeztek

A kormányoldal és ellenzék is a szabadság mellett tett hitet a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Az ünnepségeken a szónokok az emlékezés fontosságát hangsúlyozták.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a kommunista diktatúrának világszerte 100 millió áldozata volt, becslések szerint 700 ezer magyart hurcoltak el málenkij robotra, közülük 300 ezren soha nem tértek vissza.

"Emlékezzünk azokra a generációkra", akiket meggyilkoltak, elüldöztek, kényszermunkatáborokba hurcoltak - mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy a titkokkal és elhallgatással övezett kommunista diktatúra mögött megtört emberi sorsok és nemzedékek vannak. A miniszter szerint az emlékezésért vívott küzdelem fontos eredménye, hogy Magyarország elsőként tette hivatalossá a kommunizmus áldozatainak emléknapját.

Gulyás Gergely szerint a kommunista diktatúra véget ért Magyarországon, de a kommunisták és bűneik "velünk élnek". A gyilkos eszme is feltűnik még - mondta a miniszter, utalva a főváros új vezetésének Budapest szabad című kiállítására, amely szerinte a szovjet megszállásra, emberek ezreinek meggyilkolására emlékezik.

Schmidt Mária, a "30 éve szabadon" emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az ünnepségen hangsúlyozta: a második világháború után több mint fél évszázadon át "elhallgatás, tagadás, féligazságok" jellemezték Európát. Fel kell nyitni azok szemét, akik nem tapasztalták meg a kommunizmus rideg valóságát - fűzte hozzá.

Az emléknapon Kövér László házelnök és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is koszorút helyezett el a budapesti Vértanúk terén található emlékműnél.

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán is megemlékezett az áldozatokról.

A Fidesz közleményében azt írta, családok és emberi életek százezreit tette tönkre a kommunista diktatúra. A Kereszténydemokrata Néppárt közleményében hangsúlyozta: kegyelettel emlékeznek mindazokra, "akiknek életét így vagy úgy megnyomorította a vörös diktatúra". Mint írták, a magyarok élen jártak a kommunista diktatúra elleni küzdelemben.

A Párbeszéd kommünikéje szerint Magyarország szolidáris és szabad jövőjének garantálása érdekében "nem feledkezhetünk meg a vészterhes történelmi időkről".

A Magyar Liberális Párt közleményében tudatta: bár jelenleg a legnagyobb fenyegetést Európára a szélsőjobboldal és a populisták előretörése jelenti, "nem feledkezhetünk meg a szélsőbaloldal bűneiről sem" - áll a közleményben.

A Jobbik szerint "nem véletlen, hogy a Fidesz-kormány ideje alatt sem ismerhetjük meg az úgynevezett ügynökaktákat, és így ma is névtelenségbe burkolózhatnak a kommunista egypártrendszert egykori ügynökei, titkosszolgái".

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×