Az ötödik hétre 30 ezerre nőtt az orvoshoz fordulók száma,
ez az előző héthez viszonyítva egy 70 százalékos emelkedést jelent
– ismertette a Nemzeti Népegészségügyi Központi járványügyi szakértője. Az influenzaszerű megbetegedések száma az egész ország területén emelkedett, minden megyében, így a fővárosban is. A százezer lakosra jutó orvoshoz fordult betegek száma Pest-, Győr-Moson-Sopron-megyében és Budapesten volt a legmagasabb, és úgy tűnik, hogy a legkevésbé érintett terület változatlanul Csongrád-, Somogy- és Hajdú-Bihar-megye. Tolna-megyében egy hét alatt több mint négyszeresére, Bács-Kiskun-megyében pedig közel háromszorosára nőtt a betegek száma, míg Komárom-Esztergom-megyében több mint kétszeresére emelkedett a megbetegedések száma.
Az influenza leggyakrabban az óvodás korúak között fordult elő. Óvodai, illetve iskolai járványokról kapott a múlt héten jelentést a Nemzeti Népegészségügyi Központ – jegyezte meg Molnár Zsuzsanna, hozzátéve: az említett korcsoportok esetében több mint kétszeres a megbetegedési gyakoriság az átlaghoz képest, ugyanis a gyerekek között többen lehetnek, akik még nem találkoztak ezzel a vírussal. Ráadásul a Magyarországon kimutatott vírusok 80 százaléka influenza A és 20 százaléka influenza B, ezen belül is a H1N1 dominál, ami tipikusan a fiatalokat betegíti meg.
Tünetek, teendők
Az influenza tünetei között szerepel a láz, az izom- és ízületi fájdalmak, a száraz köhögés és kaparó érzés a torokban, vagyis nem jellemző a hurutos tünet, tehát akinek folyik az orra, könnyezik, esetleg hurutosan köhög, az biztos, hogy nem influenzás – emelte ki a szakértő, figyelmeztetve: aki beteg, lázas, maradjon feltétlen otthon, ugyanis az influenzás beteg már a tünetek jelentkezése előtt, illetve azt követően is képes megfertőzni a körülötte lévőket. Felnőttek esetében minimum 3-4 nap, amit szükséges ágyban tölteni, a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a gyermekek kicsit hosszabb ideig is üríthetik az influenza vírust.
Egy beteg soha nem tudhatja magáról biztosan, hogy influenzás, orvosilag diagnosztizálva ugyanis akkor az, ha laboratóriumi vizsgálattal igazolták, hogy ő az influenza vírusát hordozza a szervezetében, és attól származnak a tünetei. Az összes többi egy influenzaszerű megbetegedés, ami mögött számos egyéb kórokozó lehet. Akinek magas láza van, természetesen nem feltétlenül fontos rögtön orvos fordulnia, hiszen nem biztos, hogy egy-két órát a rendelő várójában eltölteni – jegyezte meg Molnár Zsuzsanna, hozzátéve, ellenben, ha két-három nap után sem javulnak a tünetek, esetleg súlyosbodnak, akkor már feltétlenül orvos kell menni, különösen a krónikus betegeknek, ugyanis a szív- és érrendszeri, a légzőszervi és cukorbetegeknél a láz rendkívül megterheli a szervezetüket.
Influenza esetében csak tüneti terápiáról lehet beszélni. Egy egyébként egészséges embernél a legfontosabb a lázcsillapítás, a folyadékpótlás, valamint az ágynyugalom, és ha ezt betartja, akkor 2-3 nap alatt fölépülhet az influenzából.
Mikor és mennyien?
A térítés mentes influenza elleni védőoltás felhasználásáról szóló januári, előzetes adatok szerint mintegy 640 ezren éltek a lehetőséggel, és adatták be maguknak, a hivatalos adatok, hogy ténylegesen hányan oltatták be magukat, majd csak április végén állnak rendelkezésre.
A védőoltás beadatásának mindig van értelme,
így még most is – folytatta a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársa –, járványügyi szempontból azonban a legkedvezőbb az őszi időszak lenne, mert októberben, novemberben és még decemberben is, nem igazán fordul elő Magyarországon influenzás megbetegedés, azaz nincs jelen a vírus. Járvány idején viszont számolni kell azzal, hogy nincs elegendő idő arra, hogy a vakcina kifejtse a hatását, és hogy a megfelelő védettség kialakuljon. Ráadásul ilyenkor már azért is aggályos a védőoltás, mert aki a beadás után 2-3 nappal valamiért megbetegszik, például egy légúti óriássejtes, egy adeno-, vagy egy parainfluenzavírus miatt, hajlamos tévesen azt gondolni, hogy az influenza elleni oltás miatt történt, de ez nagyon helytelen felfogás, miután az
nem tartalmaz semmilyen élő vírust, vagyis attól megbetegedni nem lehet
– emelte ki Molnár Zsuzsanna.
Az influenza elleni védőoltás hatásossága továbbá nagyban függ, hogy az oltóanyagban lévő vírustörzsek, illetve a keringő, kimutatott vírusok mennyire állnak közel egymáshoz. Ha már kicsit is eltérőek, elképzelhető, hogy az oltóanyagban lévő vírustörzs nem képes teljes védelmet nyújtani. Ilyen esetben enyhe megbetegedés kialakulhat, azonban a súlyos, szövődményes, vagy fatális kimenetelű megbetegedéstől még védve vagyunk.