Bonyolulttá teszi a szavazást, hogy egy-egy szavazólapon sok jelölt neve szerepel majd – magyarázta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
"Hogyha csak három szavazólapot kap a választópolgár, már akkor is nehéz lesz neki eligazodni rajta.
Amikor 37 jelölt vagy 25 lista közül kell választani, ezeket a nagy szavazólapokat elolvasni, kezelni, kitölteni nem egyszerű."
Elképzelhető például olyan szavazókör, ahol a választópolgár egészen sokféle szavazólapot kap.
"Kap települési, megyei és országos nemzetiségi szavazólapot is. Ezek ugyan zöld színűek és ezeket a zöld borítékba kell berakni, de ezeken is el kell igazodni, majd a végén lezárni a zöld borítékot,
különben érvénytelen lesz a szavazat"
- hívta fel a figyelmet Pálffy Ilona.
"A választás le fog lassulni"
A Nemzeti Választási Iroda elnöke összefoglalta, mire kell a választóknak figyelniük:
"Külön névjegyzék lesz, tehát lesz az önkormányzati választáshoz névjegyzék és van a nemzetiségieknek is névjegyzék. Az még borzasztóbb lenne, ha egy névjegyzéken lenne minden, de így is nagyon nehéz, és persze az is, hogy a választópolgár megértse, hogy a zöld borítékba nem rakhat más szavazólapot, például a polgármester-választásról szólót. Ha a zöld szavazólap a másik borítékba kerül, az is érvénytelen. Úgy gondolom,
ha egy választópolgár megkap hat ilyen szavazólapot, az akár 10 percet is eltölthet a fülkében, a választás le fog lassulni."
Pálffy Ilona azt is elmondta, hogy kérte a nemzetiségiek képviselőit, feltétlenül küldjenek megfigyelőket a szavazókörökbe.
"Ők nem delegálhatnak, csak megfigyelőket küldhetnek, tehát nincs szavazati joguk a választási bizottságban. Kértem az országos nemzetiségi elnököket és a képviselőiket, hogy fogjanak össze, és legalább szavazókörönként egy megfigyelőt küldjenek, aki ott tudja segíteni az ő nemzetiségi választópolgárait. Egyébként ez ugyanúgy vonatkozik a jelölőszervezetekre is; az ő érdekük is az, hogy minden zavarmentesen menjen."
A Nemzeti Választási Irodának pedig az az érdeke, hogy ne illessék a csalás vádjával – tette hozzá a szervezet elnöke.
Teljesen új átjelentkezési szabályok
Pálffy Ilona hangsúlyozta azt is, hogy
a szavazást lebonyolító szervezetnek ezúttal sokkal könnyebb lesz a dolga.
"A választópolgárok ezt nehezebben értik, hogy miért csak azok jelentkezhetnek át, akik a kitűzést megelőző egy hónapig már átjelentkeztek a tartózkodási helyre. A köztársasági elnök július 26-án tűzte ki az önkormányzati választás dátumát, és
június 26-ig kellett valakinek tartózkodási helyet létesíteni ahhoz, hogy a tartózkodási helye szerint szavazhasson."
Ez tehát az egyik fontos szabályváltozás. A másik pedig az, hogy az átjelentkező nem viszi magával a lakóhelye szerint érvényes szavazólapot, hanem a tartózkodási helye szerinti képviselő-testületre, polgármesterre szavaz. Mindez technikailag könnyíti a szavazás lebonyolítását – hangsúlyozta a Nemzeti Választási Iroda elnöke.
"Ugyanis lesz 3177 helyen polgármester-választás, el lehet képzelni, hogy 3177-féle polgármester-jelölti és még sokkal többféle képviselő-jelölti szavazólapot kellene magukkal vinni. Szerintem logisztikailag ez a mai modern viszonyok között sem lenne megoldható. Lehet, hogyha informatikai alapú lenne a választás, akkor egyszerűbb lenne mindez, de így biztosan nem az."
Ha pedig valaki azt tervezi, hogy külföldről szavazna, mondjon le róla.
"Külföldről sem lehet, hiszen oda nem tud átjelentkezni, ott nincs szavazás."
A külföldi szavazás lehetőségének szűkítése az önkormányzati választás esetében nem alaptörvény-ellenes – hangsúlyozta Pálffy Ilona, az Alkotmánybíróság korábbi döntését ismertetve.
Jövő szombaton kezdődik az önkormányzati választások kampányidőszaka, ekkortól gyűjthetik az ajánlásokat a jelölőszervezetek. A Nemzeti Választási Iroda vezetője megerősítette, hogy a választóknak már kézbesítik az értesítőket, amelyeknek már több mint a felét postázták.
A teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.