Orbán Viktor miniszterelnök felvetéseit az ellenzék nem fogadja el, mert úgy érzi, hogy nem azonos pályán játszó felekről van szó - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.

"Nincs meg a magyar közéletben az a fundamentum, ami a két oldal között egy építő jellegű vitára lehetőséget adna. És itt mind a két tábornak megvan a felelőssége,

ahogy mondani szokták, mindig annak van a nagyobb felelőssége, aki éppen kormányon van."

Az elemző szerint a szakpolitikákban aktív az ellenzék, de annak nincs jele, hogy ez összeállna a miniszterelnökével konkurens világmagyarázattá.

"Az ellenzék mindig úgy van, hogy nagyon mást szeretne csinálni, mint a kormány. Tehát ha a miniszterelnök víziókat ad, akkor az ellenzék már csak azért sem fog víziót adni, hogy nehogy ugyanolyan legyen, mint ő. Szerintem ez nem jó megközelítés, de valami magyarázatot mégiscsak ad.

A magyar ellenzék úgy gondolja, hogy bizonyos részletkérdéseket kell felnagyítania,

és erre egyébként kap is impulzust a szavazóitól."

Orbán Viktornak jó érzéke van ahhoz, hogy kulcskérdéseket fogalmazzon meg - hangsúlyozta Csizmadia Ervin. Az ellenzéknél a minőségi ugrást több kis pártból az a folyamat adja meg, amely az egy jelöltre törekszik - mondta.

"Tehát azt már látják, hogy külön, szétaprózva nem működik az, amit képviselnek, de

van egy ígéret, ami arról szól, hogy össze tudják hangolni a lépéseiket. Ez szerintem az ellenzéki szétforgácsolódottság elmúlt 9 évéhez képest egy új momentum."

Az ellenzék előbb-utóbb kénytelen lesz ellenfélnek tekinteni Orbán Viktor miniszterelnököt - tette hozzá Csizmadia Ervin.

"Azt egyébként a belső ellenzéki körökben is pontosan tudják, hogy elemezniük kell, Orbán mitől népszerű."

Az elemző szerint Magyarországon most lehet, hogy arra megy ki a játék, hogy tisztázzák a végső erőviszonyokat az ellenzéken belül: "hogy melyik ellenzéki pártnak lesz igazán esélye, hogy megmaradjon, és melyiknek nem". Régóta az a véleménye, hogy ennyi pártra a magyar parlamentben nem biztos, hogy szükség van.

Az ellenzéknek szerinte az lehet a jövője, hogy integrálódni tud, mivel túlkínálat van.

Európai kompromisszumok

Az ország nemzetközi viszonyairól szólva Csizmadia Ervin azt mondta,

Magyarországnak jó pont, hogy az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen első interjúiban kitért arra, hogy Kelet-Közép-Európát komolyabban kell venni,

és bizonyos kompromisszumokra kell törekedni.

"Bizonyos értelemben egy ilyen pesszimista képet sugall a nyugati politikatudomány, hogy mi történik itt. Miért is? Mert volt bennünk egy hatalmas nagy optimizmus a kilencvenes és a kétezres években, hogy a csatlakozó országok tulajdonképpen szépen beilleszkednek a folyamatba, és a demokrácia töretlenül kiteljesedik majd Európában. Ez nem jött be, ez nyilvánvalóan zavarja őket, és egy új elméleti irányzat alakult ki: most mindent besöpörnek az autokrácia búrája alá."

Keletről nézve is van egy diagnózis, hogy nem szeretnénk azt az utat járni, amit nyugaton követnek.

"És akkor bejön ez az illiberális retorika, amit ugye Orbán Viktor kifejtett. Szóval egy nagyon érdekes korszakban vagyunk, a kulcskérdések felé fordul a figyelem; a rendszer és a migráció kulcskérdése a nemzetközi politikának, gyakorlatilag 2015 óta mindenkit ez foglalkoztat."

Csizmadia Ervin szerint

egy kormány népszerűsége mindig nő, ha jól nyúl egy ilyen súlyú külpolitikai kérdéshez,

de az ellenzéknek nagyon nehéz dolga van, ha el akarja fogadtatni, hogy a veszély nem akkora, amekkorának a kormány láttatni akarja.

Alább megtekintheti, meghallgathatja a teljes beszélgetést.