Infostart.hu
eur:
377.22
usd:
319.9
bux:
125738.38
2026. február 25. szerda Géza
Az Akadémiai Dolgozók Fórumának demonstrációja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székháza előtt 2019. július 2-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

MTA-kutatóhálózati tüntetés: felolvasták a 131 igent nyomó honatya nevét

Több százan demonstráltak a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt a kutatóhálózatok átalakításáról szóló törvény elfogadása után.

"Tizenegy óta kilenc perckor 131 ember, választott képviselőink megnyomták azt a bizonyos gombot..." - talán kissé idegesebben, de egységesen, katonásan, tette hozzá Mende Balázs Gusztáv, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István téri székháza előtt rendezett tüntetésen.

"Azt remélem, csupán attól, hogy augusztus 1-jétől más rövidítés áll majd a ki tudja, milyen sorsú intézetünk neve előtt, mi ugyanazok maradunk. Ugyanolyan, a független tudománynak elkötelezett kutatók, de leginkább ugyanolyan polgárok és legfőképpen emberek. Talán nem utolsó sorban már barátok is" - mondta.

Havas Attila, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa szerint az innováció útja ritkán nyíl egyenes, legtöbbször kanyargós, sőt, zsákutcából visszafordulva kell folytatni a munkát.

"Mi tudjuk, hogy a szabadalom nem innováció, és azt is, hogy nem minden innovációt kell szabadalmaztatni.

Akik csak a szabadalmak számát kérik számon, ezt nem tudják vagy nem akarják tudni, mint ahogyan azt sem, hogy az innováció, valamilyen új megoldás gyakorlati alkalmazása a vállalkozások feladata, nem a kutatóké."

Havas Attila hangsúlyozta: a Magyar Tudmányos Akadémia nem politizál, csak védekezik.

"Az MTA intézeteinek átalakítása önmagában az innováció keretfeltételeinek érdemi javítása nélkül nem javíthatja az innovációs teljesítményt, tehát a gazdasági teljesítményt sem, viszont nagy valószínűséggel károkat okoz rövid, közép és hosszú távon is."

A demonstrálók a beszédek után átvonultak a Széchenyi István-szoborhoz, ahol felolvasták a kutatóhálózat átalakítását megszavazó 131 országgyűlési képviselő nevét, majd

fekete lepellel takarták le az Akadémiát 1825-ben megalapító Széchenyi István szobrát.

Az MTA hivatalosan nem reagált az elfogadott törvényjavaslatra, honlapjukon a törvény elfogadásáról azt írják, a magyar tudományos közösség egyértelművé tette, hogy elutasítja a magyar kormány javaslatát. A tervezett intézményi és finanszírozási struktúra ugyanis ellentétes a kutatás finanszírozás európai elveivel és veszéylezteti a tudományos szabadságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Sosem volt ekkora bajban Európa - Mi lehet a megoldás?

Sosem volt ekkora bajban Európa - Mi lehet a megoldás?

Az európai gazdaság soha nem látott kihívásokkal néz szembe: gyengülő versenyképesség, szerkezeti lemaradás, egyre költségesebb energia és sorozatos geopolitikai konfliktusok formálják át a kontinens pozícióját a globális gazdaságban. Miközben az európai ipar évtizedeken át a technológiai élvonalhoz tartozott, mára Kína és az Egyesült Államok olyan területeken is előnybe került, ahol korábban Európa diktálta a tempót. A kérdés adott: hogyan fordíthatók vissza ezek a folyamatok, és milyen iparpolitika képes új pályára állítani az európai gazdaságot?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×