Infostart.hu
eur:
358.71
usd:
309.16
bux:
129728.5
2026. május 23. szombat Dezső
A balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó roncsa, miután a Clark Ádám úszódaru kiemelte a Dunából a Margit hídnál 2019. június 11-én. A Hableány május 29-én süllyedt el a Margit hídnál, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét embert sikerült kimenteni, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták. Azóta további tizenhárom áldozat, köztük a Hableány matrózának holttestét találták meg és azonosították.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Elképesztő dolgok vannak a Hableány katasztrófájának okairól szóló szakértői anyagban

A hajót üzemeltető cég ügyvédje megkapta azokat az iratokat, amelyek az elsődleges szakvéleményeket tartalmazzák. Köztük van az is, amelyik az egyik legkomolyabb bizonyíték lesz a büntetőperben. 

A Viking 46 fős személyzetét és 184 utast hallgattak ki tanúként a tragédia után. Köztük azt az amerikai házaspárt is, akik videón örökítették meg a Viking fedélzetének orrából az ütközést. Ezt a felvételt adta át a hatóság szakértői vizsgálatra. A videón nem látható, hogy a Viking az ütközést megelőzően lassítana, azaz nem vett tudomást a Hableány jelenlétéről. A szakértő kimondja, hogy a felvétel alapján a Viking vezetőjének látnia kellett a sétahajót, amikor az még előtte volt – árulta el a Blikknek Sógor Zsolt.

Az ügyvéd azt sem érti, hogy a Viking radarjához tartozó közelriasztás jelzőhangja miért volt kikapcsolva, miközben a baleset idején tapasztalható sötétben, esőben, a különösen nagy hajóforgalomban indokolt lett volna a használata. A vészjelző hangjelzése hívja fel a figyelmet, ha a radar érzékeli, hogy valami túl közel kerül a hajótesthez, ha éppen a vezető nem figyel.

A lapnak nyilatkozó független hajózási szakember szerint a vészjelző kikapcsolására egy lehetséges magyarázat, hogy a forgalmas folyószakaszon legalább 15-20 másik hajó közlekedett a tragédia idején, így folyamatos volt a felesleges jelzés, ami zavarhatott, ezért inkább kikapcsolták a jelzőhangot.

A műszaki szemlén kiderült az is, hogy a Viking mozgatható kapitányi hídját - eddig nem tisztázott, hogy miért -, egy méterrel alacsonyabbra engedték a maximális magasságnál, amit az áradó Duna vízállása sem indokolt. "A hajóhíd nem a legmagasabb pont, kényelmesen átfért volna a folyó hídjai alatt. Egy méter magasság rengeteget számít a beláthatóságnál, ám ezzel együtt is nagyon nagy a hasonló szállodahajók holttere" – magyarázza a szakember.

A Hableány katasztrófájával kapcsolatos cikkeinket ITT találja.

Címlapról ajánljuk
Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

A Margitszigeti Színház idén is változatos műsorral várja a nézőket a nyári szezonban. Mint az InfoRádió Aréna című műsorában Bán Teodóra ügyvezető igazgató elmondta, a közös állami-önkormányzati vezetés ennek az intézménynek megfelelő, de még azoknak is, akik kizárólag fővárosi fenntartásban működnek.

Üzemi baleset Tiszaújvárosban – kétgyermekes családapa halt meg

Eloltották a robbanás utáni tüzet a Mol tiszaújvárosi üzemében. Egy kétgyermekes családapa halt meg, ketten súlyosan, heten könnyen megsérültek. Veszélyes anyag nem került a levegőbe – hangzott el a helyszíni sajtótájékoztatón. Kapitány István miniszter szerint a balesetnek nincs kihatása az ország üzemanyagellátására, Hernádi Zsolt Mol-vezér szerint a műanyaggyártás sincs veszélyben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Kiegyezhet-e valaha a Nyugat Oroszországgal? – Van egy jó és egy rossz hír

Kiegyezhet-e valaha a Nyugat Oroszországgal? – Van egy jó és egy rossz hír

Gyarmati István nagyon fontos véleménycikket tett közzé, ahol egy új, általa csak eurázsiainak nevezett biztonsági rendszer létrehozása mellett érvel. A cikkben olyat mond, amit a 2022-es Ukrajna elleni nyílt orosz agresszió óta csak nagyon kevesen mertek kimondani, hogy olyan biztonsági rendszert kellene létrehozni az eurázsiai kontinensen, amelyik Oroszország biztonsági érdekeit is figyelembe veszi. Ahogy az amerikaiak mondanák, nem is tudnék ezzel a megállapítással jobban egyetérteni, hiszen ha abból az evidenciából indulunk ki, hogy Oroszország, akárhogy is alakul a háború, Európa szomszédja marad, abból az következik, hogy ha stabil nemzetközi biztonsági rendszert akarunk, akkor abból Oroszországot egyszerűen lehetetlen kihagyni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×