eur:
414
usd:
396.55
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Hajósok tisztelegnek a 173. balatoni hajózási idény indulása alkalmából rendezet ünnepségen a balatonfüredi hajóállomáson 2019. április 20-án.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Nagy változások jönnek a Balatonon

A Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) tulajdonos önkormányzatai és a cég vezetése is nagy reményeket fűz az állami tulajdonszerzéshez a társaságban - mondták el a 173. balatoni személyhajózási szezon alkalmából megrendezett ünnepségen Balatonfüreden, miután szombaton befutott a Siófokról indult idei első személyhajó.

Kollár József vezérigazgató, aki az idén is jó szezonra számít, hangsúlyozta: több évtizedes lemaradást kell behozni a fejlesztésekben, modernizálásban, ami állami szerepvállalás nélkül elképzelhetetlen.

Elmondta: a cég hajójáratainak száma a tavalyi évhez képest érdemben nem változik. Zömmel a már kiforrott, keresett tematikus programok, - buli-, varázs- gyerekhajók szerepelnek a kínálatban. Június 1-2-án rendezik meg a Nemzeti Regattát 50 település részvételével. Nem váltak be, így elmaradnak az operett és stand up programhajók. Újdonság lesz ugyanakkor a Balatoni KÖR Gasztro Piknik programjába való bekapcsolódás egy komp-programmal, valamint egy szintén kompon tartott zumba-rendezvény.

A cég minimálisan, 100-200 forinttal emelte tarifáit az idei szezonban.

A cégnél tavaly egy 20 éves rekord dőlt meg, több mint 2 millió utast szállítottak. Az elmúlt négy évben a komp utasforgalma 27,6, a gépjárműforgalma 32, a szállított kerékpárok száma 34 százalékkal emelkedett. A 2015-ös bázisévhez képest a személyhajózásban az utasok száma tavaly 13,5 százalékkal, 750 000 fölé nőtt. A menetrendi járatok esetében 5,5 százalékos, a séta- és programhajóknál 36,4 százalékos volt az utasforgalom növekedés. A Bahart 11 egységes vitorláskikötő-lánca mára gyakorlatilag megtelt.

Az is kiderült, hogy

arról még nem született döntés, hogy az állam hány százalékos részesedést szerez a társaságban törzstőke-emeléssel, de minden bizonnyal többségi tulajdonos lesz.

Kollár József kérdésre elmondta: a 2016-os balatoni kormányhatározatban a Bahart fejlesztéseire nevesített 12,6 milliárd forintos állami támogatásról még nem írtak alá támogatási megállapodást, de tudomása szerint már zajlik annak előkészítése.

  • A 4 milliárd forintos törzstőkéjű hajózási társaság a kétezres évek elején állami vagyonjuttatással került a tóparti, kikötővel rendelkező 21 önkormányzat tulajdonába bizonyos feltételekkel.
  • Idén év elején az összes érintett önkormányzat aláírta azt a szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, amely alapján ingyenesen átadnak az államnak közel 35 százaléknyi részvénycsomagot az 1,42 milliárd forintos tőkeemelési kötelezettségük elengedéséért.
  • Az államhoz visszakerült részvénycsomag tulajdonosi jogait a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. gyakorolja.

Nagy változásokat ígértek

Bóka István, Balatonfüred polgármestere (Fidesz) szerint

a gőzhajózás beindulásához hasonló léptékű változások várhatók a balatoni hajózásban az állam résztulajdonossá válásával a Bahart-ban.

"Bízunk abban, hogy ennek a történetnek siker lesz a vége, és megvalósulnak azok az álmok, remények a cég fejlesztése kapcsán, amit az önkormányzattok tűztek ki célul, de nem volt hozzá forrásuk" - tette hozzá.

Balassa Balázs, a régió önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség elnöke arról beszélt, komoly felelőssége és feladata az üdülőrégió önkormányzatainak, hogy meghatározzák a Balaton jövőképét. Megjegyezte,

túl kellene lépni a szezonnyitó rendezvényeken, ha az a cél, hogy 12 hónapos turisztikai célpont legyen a Balaton.

Beszélt arról is, hogy vita tárgya, mennyi vitorlás kellene a Balatonra, de annyi bizonyos, szükség lenne további kikötőkre, kikötőbővítésekre. Az is tény, hogy más európai tavakon kétszer-négyszer ennyi hajó jut egy négyzetméternyi vízfelületre - jegyezte meg.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 23. 05:00
×
×
×
×