Befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának átvilágítása. Az akadémia úgy értékeli, hogy az intézményhálózat jól működik, míg az átvilágítás után az innovációs tárca arra jutott, hogy gyökeres átalakításra van szükség.
A kutatóhálózat átvilágítását az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közösen kezdeményezte, mivel utóbbi szerint azok nem működnek jól, az akadémia viszont nem értett egyet a problémával – mondta az InfoRádiónak Török Ádám. Az MTA főtitkára hozzátette: a cél az lett volna, hogy objektíven kiderüljön, melyik félnek van igaza.
Török Ádám hangsúlyozta: nem érti a minisztérium azon kijelentését, miszerint az átvilágítás eredményének az új struktúra működtetésében lesz szerepe, hiszen – mint mondta – egy ilyen vizsgálat csak a jelenlegi működésről fogalmazhat meg tanulságokat.
Szükséges lenne, hogy a minisztérium megmondja, milyen új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer lesz Magyarországon, mi lesz a stratégia
– emelte ki a főtitkár.
Az átvilágítást 136 – részben külföldi – szakértő végezte 15 bizottságra osztva, mely a 15 kutatóintézetet vizsgálta. Bizottságonként két-két szakértőt a minisztérium kért fel – tájékoztatott Török Ádám, hozzátéve: nem értik, hogy ezzel szemben miért egy bizottságra hivatkozik a tárca.
Az MTA főtitkára szerint a jelentésekben nem szerepelnek azok a megállapítások, melyekre a minisztérium hivatkozik annak érdekében, hogy bizonyítsa, gyökeres átalakításokra van szükség. Bár sok átalakítási javaslatot fogalmaztak meg, de ezek mind intézményen belüli munkacsoportok közötti munkamegosztást emeli ki, és nem az egész rendszerre vonatkozóan állapít meg ajánlásokat – tette hozzá.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapBelföldEllentmondó nyilatkozatok az MTA átvilágításáról
Az orosz–ukrán háború jelenlegi állásáról, Donald Trump amerikai elnök ezzel kapcsolatos lehetséges stratégiájáról beszélt Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában a péntekre tervezett alaszkai csúcstalálkozó apropóján. Szóba került az is, hogy mekkora esély van arra, hogy az ukránok valóban területet engedjenek át, illetve hogy meddig tarthatnak ki ebben a háborúban.
Elképzelhető, hogy a hétvégi, Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közti csúcstalálkozó egyetlen célja az lesz, hogy a moszkvai vezető Volodimir Zelenszkij ukrán vezető és Ukrajna ellen fordítsa a Fehér Ház urát – írja elemzésében az Atlantic. Közben az Egyesült Államok három B-1B Lancer típusú bombázót küldött az orosz határhoz közel található, Ørland légibázisra, Norvégiába – jelentette be a NATO légi műveleti irányítási parancsnoksága (AIRCOM). Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.
Név adatainak rendezése szükséges a belépés érdekében. Kérjük jelezze a problémát elektronikus úton a NAV felé. Mi a teendő ilyen NAV hibaüzenet esetén?
15 °C
