Befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának átvilágítása. Az akadémia úgy értékeli, hogy az intézményhálózat jól működik, míg az átvilágítás után az innovációs tárca arra jutott, hogy gyökeres átalakításra van szükség.
A kutatóhálózat átvilágítását az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közösen kezdeményezte, mivel utóbbi szerint azok nem működnek jól, az akadémia viszont nem értett egyet a problémával – mondta az InfoRádiónak Török Ádám. Az MTA főtitkára hozzátette: a cél az lett volna, hogy objektíven kiderüljön, melyik félnek van igaza.
Török Ádám hangsúlyozta: nem érti a minisztérium azon kijelentését, miszerint az átvilágítás eredményének az új struktúra működtetésében lesz szerepe, hiszen – mint mondta – egy ilyen vizsgálat csak a jelenlegi működésről fogalmazhat meg tanulságokat.
Szükséges lenne, hogy a minisztérium megmondja, milyen új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer lesz Magyarországon, mi lesz a stratégia
– emelte ki a főtitkár.
Az átvilágítást 136 – részben külföldi – szakértő végezte 15 bizottságra osztva, mely a 15 kutatóintézetet vizsgálta. Bizottságonként két-két szakértőt a minisztérium kért fel – tájékoztatott Török Ádám, hozzátéve: nem értik, hogy ezzel szemben miért egy bizottságra hivatkozik a tárca.
Az MTA főtitkára szerint a jelentésekben nem szerepelnek azok a megállapítások, melyekre a minisztérium hivatkozik annak érdekében, hogy bizonyítsa, gyökeres átalakításokra van szükség. Bár sok átalakítási javaslatot fogalmaztak meg, de ezek mind intézményen belüli munkacsoportok közötti munkamegosztást emeli ki, és nem az egész rendszerre vonatkozóan állapít meg ajánlásokat – tette hozzá.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapBelföldEllentmondó nyilatkozatok az MTA átvilágításáról
A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
A Kúria felülvizsgálati eljárásban hatályában fenntartotta a jogerős másodfokú ítéletet, amely szerint az MNB a jogszabályoknak megfelelően hozta meg határozatát a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-vel szemben, és szabott ki rá ezért 300 millió forint piacfelügyeleti bírságot. A bizalmi vagyonkezelő éveken át jelentős összegű pénzkölcsönöket nyújtott üzletszerűen, engedély nélkül. További jogorvoslatnak nincs helye - írja közleményében a jegybank.
3 °C
.jpg)
