Befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának átvilágítása. Az akadémia úgy értékeli, hogy az intézményhálózat jól működik, míg az átvilágítás után az innovációs tárca arra jutott, hogy gyökeres átalakításra van szükség.
A kutatóhálózat átvilágítását az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közösen kezdeményezte, mivel utóbbi szerint azok nem működnek jól, az akadémia viszont nem értett egyet a problémával – mondta az InfoRádiónak Török Ádám. Az MTA főtitkára hozzátette: a cél az lett volna, hogy objektíven kiderüljön, melyik félnek van igaza.
Török Ádám hangsúlyozta: nem érti a minisztérium azon kijelentését, miszerint az átvilágítás eredményének az új struktúra működtetésében lesz szerepe, hiszen – mint mondta – egy ilyen vizsgálat csak a jelenlegi működésről fogalmazhat meg tanulságokat.
Szükséges lenne, hogy a minisztérium megmondja, milyen új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer lesz Magyarországon, mi lesz a stratégia
– emelte ki a főtitkár.
Az átvilágítást 136 – részben külföldi – szakértő végezte 15 bizottságra osztva, mely a 15 kutatóintézetet vizsgálta. Bizottságonként két-két szakértőt a minisztérium kért fel – tájékoztatott Török Ádám, hozzátéve: nem értik, hogy ezzel szemben miért egy bizottságra hivatkozik a tárca.
Az MTA főtitkára szerint a jelentésekben nem szerepelnek azok a megállapítások, melyekre a minisztérium hivatkozik annak érdekében, hogy bizonyítsa, gyökeres átalakításokra van szükség. Bár sok átalakítási javaslatot fogalmaztak meg, de ezek mind intézményen belüli munkacsoportok közötti munkamegosztást emeli ki, és nem az egész rendszerre vonatkozóan állapít meg ajánlásokat – tette hozzá.
Újabb belső konfliktus került felszínre a szlovákiai magyar politikát képviselő Magyar Szövetségben. A Gubík László vezette párt országos alelnöke, Őry Péter június elején lemondott valamennyi országos és járási tisztségéről, bár a pártból nem lépett ki. A döntés hátterében elsősorban az őszi önkormányzati és megyei választások előkészítése, valamint a jelöltállítás körüli viták állnak.
Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
A brit fogyasztók töretlen kereslete az éttermi étkezések, a mozik és más élményalapú szolgáltatások iránt továbbra is jelentős áremelési mozgásteret biztosít a szolgáltató szektornak, ami komoly fejtörést okoz a brit jegybanknak (Bank of England) az infláció elleni küzdelemben.