Közel 30-50 évvel ezelőtt, a klímaváltozás felgyorsulása előtti időkben az elsők között érkeztek februárban a bíbicek, a korai seregélyek, aztán a mezei pacsirta, de - mint Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az InfoRádiónak elmondta - a rendszer jelentős részben összeomlott.

"A változás évről évre zajlik a szakemberek szeme előtt. Biztos nagyon sokan etetnek madarakat, ők most azt látják, hogy

szinte teljesen üresek az etetők,

aminek például az lehet az oka, hogy későn jött az ősz, nagyon kevés madár érkezett az északi térségekből, és amikor bejött a kemény tél decemberben, az itt lévő énekesmadarak jelentős része délebbre húzódott" - fejtegette Orbán Zoltán.

Mint érdekességként rámutatott,

ezekben a napokban Szlovéniában - tehát nem messze tőlünk - 5 millió fenyőpinty tartózkodik,

ami szokatlan, inváziós madárvonulásnak tekinthető.

"Ha már korai érkezés, hétfőn kaptunk egy olyan észlelést, mely szerint fehér gólya érkezett magyarországi fészkére. Erről a madárról tudjuk, hogy 2004 óta rendszeresen áttelel Magyarországon néhány tucatnyi" - tette hozzá.

A madarak esetében a korai érkezés vagy a kései indulás nem jelent igazándiból problémát, és sokszor nem veszik az emberek figyelembe, hogy rendkívül jól mozgó élőlényekről van szó.

"Ha egy veréb méretű madár rossznak találja a körülményeit, ahová odaér, egyszerűen visszafordul, és egy nap alatt megtesz ezer kilométert dél felé" - fogalmazott Orbán Zoltán, aki szerint

a klímaváltozás nem egy-egy hidegebb napban nyilvánul meg, hanem az élőhelyek megváltozásában, a növényvilág néhány évtized alatt átalakul a hőmérsékleti és csapadékviszonyok mentén;

átalakul a madarak táplálékkínálata.