eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
Pixabay
Nyitókép: Pixabay

Magyar konyha egészségesen? Igen, lehetséges!

A rostokban és teljes kiőrlésű ételekben gazdag táplálkozással jelentősen csökken a szívbetegségek, a stroke, a diabétesz és más krónikus betegségek kialakulásának kockázata – állapította meg egy, az Egészségügyi Világszervezet megbízásából készült tanulmány. A magyar táplálkozási ajánlást – a hazai táplálkozási szokásokat és ízlést figyelembe véve – a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dolgozta ki.

Ha emeljük az élelmi rostok mennyiségét az étrendben, naponta minden újabb nyolc grammnyi rost fogyasztása 5-27 százalékkal csökkenti az idő előtti halálozás, a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség és a vastagbélrák kockázatát. Emellett a stroke és a mellrák kockázata is alacsonyabb lesz – állapította meg a tanulmány.

A kutatás szerint az egészség megőrzéséhez ajánlott legalább napi 25-29 gramm rostot fogyasztani, az ennél nagyobb mennyiségű rost fogyasztásának pedig még nagyobb az előnye.

Minden országnak van táplálkozással összefüggő ajánlása. Ezeket a kutatási eredmények, jogszabályok és egyéb háttéranyagok segítségével készítik el, és időként módosítják. A legújabb magyar táplálkozási ajánlást a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dolgozta ki 2016-ban és 2017-ben Okostányér néven – mondta az InfoRádiónak a szervezet elnöke, Kubányi Jolán.

A dokumentum egy tányérábra segítségével mutatja meg, hogy milyen arányban érdemes fogyasztani a különböző tápanyagokat.

A napi étrend felét gyümölcsből és zöldségből kell összeállítani, legalább három adag gabonafélét kell tartalmaznia, amelyből egy teljes kiőrlésű.

Zöldségből és gyümölcsből minimum 400 grammot kell enni naponta, minél többet nyersen a megfelelő ásványianyag-, vitamin- és rosttartalom miatt – tájékoztatott Kubányi Jolán. A fehérjeforrást pedig a tejtermékek biztosítják, amelyekből napi 500 millilitert kellene elfogyasztani. A húsokat és a felvágottakat változatos formában érdemes enni.

Így néz ki az az Okostányér, amelyet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dolgozott ki, hogy segítse a helyes táplálkozást.
Így néz ki az az Okostányér, amelyet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dolgozott ki, hogy segítse a helyes táplálkozást.

Kubányi Jolán hozzátette: a közvélekedéssel ellentétben nem szénhidrátból, hanem zsiradékból fogyaszt többet a magyar lakosság más európai országokhoz képest. A telített zsírsav, amely igen nagy mennyiségben jelenik meg a hazai étrendben, káros a szervezet számára. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke hozzátette: egy korábbi tápláltsági állapotfelmérés szerint a magyar felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×