Infostart.hu
eur:
380.93
usd:
322.07
bux:
132429.62
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Nyitókép: Pixabay.com

Forradalmian új módszerre bukkantak: jöhetnek a méhlegelők

Az ENSZ biodiverzitási konferenciáján mutatták be azt a sikeres kísérleti eljárást, amely a monokultúrás növénytermesztést minden negyedik művelt sávban méhlegelőkkel bont meg, így a beporzók intenzívebb jelenlétének köszönhetően többszörösére nő a termésmennyiség.

A Szent István Egyetemen végzett korábbi vizsgálatok alapján arra a kísérleti felismerésre jutottak kutatók, hogy ha különböző virágos növényeket elsősorban pillangósokkal teli kultúrákkal próbálnak vetni kisebb sávokban a termőföldek szélére, akkor az pozitívan befolyásolja a méheket és az egyéb természetes megporzókat.

"Ezekben a sávokban meglehetősen nagy egyedszámban tűntek fel különböző megporzók, azon belül is vadon élő méhek" - mondta az InfoRádiónak Sárospataki Miklós ökológus, méhkutató. A Szent István Egyetem docense elmondta, ha egy monokultúrás termelésben ültetnek növényeket, csak abban a két hétben jó méhlegelő, amikor a napraforgó virágzik, sem előtte, sem utána.

"Ha ezek a nagy táblák

meg vannak törve olyan vetett sávokkal, amelyek egész évben virágoznak, akkor az egész évben táplálkozó méhek megtalálják ott a megfelelő feltételeket,

ráadásul fészkelőhelyre is lelhetnek" - fejtette ki Sárospataki Miklós, hozzátéve, a házi méhen kívül még vagy 700 méhfaj él Magyarországon.

Ha tehát a gazdák feladják a termőterületük egy részét, akár nagyobb termésre is számíthatnak.

"Ezt a jellegű gondolkodást nagyon nehéz elérni a gazdáknál" - világított rá az ökológus, aki szerint nem a manapság divatos önbeporzó növények ültetése a legjobb megoldás, érdemes természetes beporzókban gondolkodni a nagyobb és jobb termés elérése érdekében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Az Európai Unió új iparpolitikája és a zöld átállás egyre inkább nyersanyag-ellátási korlátokba ütközik: az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok jelentős részét az EU teljes egészében importra szorulva szerzi be, gyakran egyetlen partnertől. A jelentés megállapítja, hogy bár Brüsszel és a tagállamok felismerték a problémát, a stratégiai célok hiányos és elavult adatokra épülnek, a 2030-ra kitűzött kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási referenciaértékek hasraütés-szerűek, miközben az importfüggőség csökkentését célzó intézkedések eddig nem hoztak mérhető eredményt. Az uniós belföldi termelés és feldolgozás bővítése lassan halad, az újrafeldolgozás számos kulcsanyag esetében elhanyagolható, a stratégiai partnerségek és projektek pedig gyakran nem garantálják, hogy a megtermelt nyersanyag ténylegesen az európai piacra kerül. Az e-mobiliátásra építő magyar iparpolitika számára is aggasztóak az Európai Számvevőszék új jelentésének megállapításai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×