Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Nyitókép: Pixabay.com

Elios-ügy: elemezhetik a magyarországi nyomozás eredményét

Az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának elnöke, valamint az MSZP és a Jobbik is reagált arra, hogy a magyar rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a LED-alapú közvilágítás kiépítésével kapcsolatos visszaélésekkel összefüggésben.

Meglepő, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. ügyében Magyarországon, mivel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése "meggyőző bizonyítékokat" tartalmazott a szabálytalanságokra - közölte az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának (CONT) elnöke szerdán.

Ingeborg Grässle hangsúlyozta, hogy a CONT-nak és az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának elemeznie kell a magyarországi nyomozás eredményét.

"Az eredmény erősíti a magyar bűnüldöző hatóságok függetlenségével kapcsolatos kételyeket,

valamint alátámasztja egy valódi eszköz szükségességét az Európai Unió pénzügyi érdekeinek jövőbeli védelmére, miután Magyarország és az uniós támogatások több más nagy kedvezményezettje sem csatlakozott az Európai Ügyészséghez" - írta a Twitteren a német néppárti képviselő.

Ismert, az Országos Rendőr-főkapitányság arról számolt be kedd este, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették az OLAF év eleji ajánlásai alapján elrendelt nyomozást az Elios Innovatív Zrt. ügyében a LED-alapú közvilágítás kiépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban.

Ellenzéki reakciók

Az MSZP értékelése szerint a hatóságok az Elios-ügyben folytatott nyomozás megszüntetésével nyíltan az ország tudtára adták: vannak érinthetetlen emberek. Az ellenzéki párt szerint az is

világossá vált, miért nem akarja a Fidesz, hogy Magyarország csatlakozzon az uniós ügyészséghez.

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerdai budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett: bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak korábbi cége, az Elios Innovatív Zrt. közvilágítási beruházásai ügyében. Közölte,

az OLAF szerint 35 közbeszerzésnél merült fel a csalás, míg 17 esetben a szervezetten elkövetett csalás gyanúja.

Harangozó szerint fennáll a veszélye, hogy a projekteknél tapasztalt szabálytalanságok miatt az Európai Bizottság 13 milliárd forintot visszakér Magyarországtól. Az EB vizsgálata független a magyar hatóságokétól - közölte.

A politikus szerint mindenki, aki ebben a nyomozásban és annak megszüntetésében részt vett, szégyent hozott az egyenruhájára, a teljes rendőri állományra és az ügyészi szervezetre.

Arra kért mindenkit, írja alá az ellenzéki pártok és civil szervezetek által is támogatott, Magyarország európai ügyészséghez történő csatlakozásáról szóló kezdeményezést.

A jobbikos Szilágyi György szerint is az Európai Ügyészséghez csatlakozás szükségességét bizonyítja, hogy annak ellenére szüntették meg az Elios ügyében folytatott nyomozást, hogy az unió csalás elleni hivatala (OLAF) szerint felmerült költségvetési csalás gyanúja. A párt szóvivője szerint az uniós pénzek felhasználásának vizsgálatára hivatott szervezetből kimaradással

a Fidesz nem Magyarország függetlenségét védi, hanem "az általa elkövetett korrupciós cselekmények" kivizsgálását próbálja elkerülni.
Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×