A jövő nemzedékek szószólója a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átfogó vizsgálata során jogszabályi, szervezeti, finanszírozási és működési aggályokat állapított meg, amelyek az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok elérését, illetve a kormányzati stratégiai tervek (pl. a körforgásos gazdaságra való átállás) megvalósítását nehezítik, emellett olyan alkotmányos alapértékek mint a természeti erőforrásokkal való, a jövő nemzedékek érdekeit szolgáló gazdálkodás, az egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését is veszélyeztetik.
Általános alapelv és az Alaptörvényből is fakadó követelmény, hogy minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje és azt a jövő nemzedékek számára megóvja. Ám a mostani vizsgálat szerint a hatályos hazai szabályozás nem érvényesíti kellőképpen ezeket az elveket,
- hiányzik a polgárokat észszerű hulladékgazdálkodásra ösztönző anyagi érdekeltség,
- a hulladéklerakási járulékot nem a hulladéktermelő, hanem a közszolgáltató fizeti, amely annak keletkezését valójában nem tudja mérsékelni. Mindez a környezet védelmét szolgáló közszolgáltatási rendszert alapjaiban érinti.
- A lakosság környezeti tudatossága pedig továbbra is elmarad a szükségestől.
A hivatal közleménye szerint a hatályos jogszabályok ellentmondásosak (például a feladat-és hatáskörök tekintetében) és folyamatosan változnak (hatálybalépése óta a hulladéktörvény legalább 400 ponton változott).
NHKV: aggályos szabályozás, késedelmes pénzmozgások
Aggályosnak tartják azt is, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., az NHKV olyan Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv (OHKT) alapján hoz döntéseket és alapít arra finanszírozási kérdéseket, amely már második alkalommal csak a tárgyév végére készül el.
A törvény a települési önkormányzatok feladatává teszi a hulladékgazdálkodást, azonban az ehhez szükséges szabályozási és gazdálkodási jogosítványaik nagy részét az NHKV birtokolja.
A szabályozásban keverednek a magánjogi és közhatalmi jogviszonyok. A kormányhatározattal - ami nem kötelező jogszabály - elfogadott OHKT az önkormányzatokra és a közszolgáltatókra nézve is tartalmaz kötelezettségeket - sorolták a gondokat, hozzátéve:
az NHKV által kibocsátott megfelelőségi vélemény nélkül közszolgáltató nem működhet, ugyanakkor annak megadása, illetve visszavonása tisztázatlan eljárásban, alapvető eljárásjogi garanciák híján születik,
s ellene az Alaptörvényben garantált jogorvoslattal sem lehet élni.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala úgy látja, hogy a költségek növekedésével is összefüggésben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj jelenleg csak a tényleges költségek kisebbik részét fedezi. Az NHKV ráadásul rendszeresen több hónapos késéssel utalja át az általa ugyancsak késve beszedett díjakból a közszolgáltatók számára nem ellenőrizhető módon számított összegeket.
Az ebből fakadó átmeneti vagy tartós forráshiány immár a biztonságos ellátást veszélyezteti
- közölte Bándi Gyula.
A napi finanszírozási problémák mellett elmaradnak az eszközfejlesztések, ami a környezet veszélyeztetése mellett önkormányzati vagyonvesztést is okoz. A megfizethető díjszint megtartása társadalmi érdek, de az a szolgáltatás színvonalának garantálása is; ehhez viszont a kieső bevételeket más módon folyamatosan pótolni kell(ene).
Bándi Gyula a rendszer működőképessége és a környezethez való jog érvényesülési feltételeinek megteremtése érdekében a fenti visszásságok és problémák megoldását sürgeti, s elvi állásfoglalásában ezt szolgáló javaslatokat is megfogalmazott a jogalkotók és jogalkalmazók számára.
Az állásfoglalás teljes terjedelmében a hivatal holnapján érhető el.