Számos alkalmazott esetében milliós tartozást halmozott fel 2012-es csődje pillanatáig a Malév, összesen

800 egykori dolgozó vár jussára; összesen mintegy 4,5 milliárd forint körüli összegről van szó.

Noha a bérgarancia-alapból mindenki kapott mintegy 1,5-1,5 millió forintot, de sok esetben ez csak a tartozás 30-50 százalékát jelenti.

Az alkalmazottak perre mentek a pénzükért, és első fokon sikerrel is jártak, ám miután egyesítették ügyüket a bíróságon és az állam megtámadta az ítélete(ke)t, a Kúria úgy döntött:

"a Malév felszámolásához vezető veszteséges gazdálkodást nem az állam befolyásoló magatartása és a megfelelő intézkedések elmulasztása okozta",

illetve nem minősíthető tartósan hátrányos üzletpolitikának, hogy az állam intézkedései, üzleti tervei, stratégiai döntései részben vagy egészben eredménytelennek bizonyultak. Vagyis:

az állam nem felelős a csődért.

Ezzel párhuzamosan a követelések továbbra is lehetnek jogosak, a gond a Népszava összeállítása szerint az, hogy a még mindig felszámolás alatt álló Malévnak nem lesz pénze a tartozások kifizetésére, az állam pedig - ezek után - aligha vállal felelősséget.

A dolgozók mellett cégek is várnak a pénzükre, a kinnlévőség a költségvetés szempontjából is tetemes összeg, a mintegy háromezer hitelező 175 milliárd forintot követel.

Demeter Csaba, a dolgozók érdekeit képviselő Hunalpa vezetője a lapnak elmondta, álláspontja szerint politikai döntés született a Kúrián, úgy látja, igazságügyi szakértők véleményével megerősített ítéletet söpört le fellebbviteli fórumként. Az egyesített eljárást folytathatnák ugyan az Alkotmánybíróságon vagy a Kúrián, ám szavaiból kiderül, csak annyit javasol a károsultaknak, hogy kártérítési perekként folytassák a harcot.