Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Egy hajléktalan otthona a Petőfi híd alatt. MTVA/Bizományosi: Róka László  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Heves az ellenállás, mégis itt az új hajléktalantörvény

Az életbe lépés előtt napokkal fontos módosítások kerültek bele. A kormány szerint mindenkit el tudnak látni, az ellenzők szerint egyáltalán nem, az új törvény pedig csak kriminalizál, nem oldja meg a lakhatási problémákat.

Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő június közepén ezzel a kéréssel fordult a kormányhoz:

"Teremtse meg annak a jogi lehetőségét, hogy a közterületnek lakásként történő használata ne legyen megengedett, és tegye lehetővé, hogy a várost mindannyian egyformán tudjuk használni városként és igazi otthonunkként."

Ehhez az Alaptörvényt és a szabálysértési törvényt is módosítani kellett. A változtatások értelmében hétfőtől tilos az utcán élni, a hajléktalanokat nyilvántartásba veszik,

a rendőrök 90 nap alatt háromszor felszólítják őket, hogy menjenek be egy szállóra. Aki a negyedik felszólításnak sem tesz eleget, azt előállítják és szabálysértési eljárást indítanak vele szemben.

Pénzbírságra nincsteleneket értelemszerűen nem ítélhetnek, közmunkára vagy elzárásra azonban igen. Mindazonáltal Kontrát Károly, a belügyi tárca államtitkára a parlamentben arról győzködte a képviselőket, hogy nem akarják bezárni a hajléktalanokat.

"Csak akkor alkalmazható elzárás, ha az érintett személy a közérdekű munkát nem vállalja."

Fülöp Attila, az EMMI államtitkára is úgy látja, nem akarnak senkit sem megbüntetni, segítenek a hajléktalanoknak.

A Jobbik szerint azonban a fedél nélküliek kriminalizálása nem megoldás. Az LMP, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Liberális Párt is embertelennek tartja a javaslatot. A szocialisták pedig úgy látják, hogy szociális problémákat rendészeti eszközökkel nem lehet megoldani.

Az eredeti rendeletben az szerepelt, hogy az előállított hajléktalanokat lefürdetik, tiszta ruhát adnak rájuk és gondoskodnak a holmijaikról. A jogszabály néhány nappal az életbe lépés előtt azonban módosult: mégsem kell megőrizni a bevitt emberek ingóságait, sőt megsemmisíthetik azokat, ha nem tudják tárolni.

Rétvári Bence, az EMMI államtitkára elmondta, a kormány 9 milliárd forintot költ hajléktalanellátásra, és most további 300 milliót arra, hogy mindig legyen elegendő hely a bevitt embereknek.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményrendszere felkészült: az utcai szolgálatukat is két új autóval bővítették. Három szállítókocsit az Országos Mentőszolgálat is hadrendbe állított Budapesten. A Menhely Alapítvány szerint a rendelkezés vidéken viszont nagy problémát okoz majd, nincs elég szálláshely.

A napokban több megmozdulást is szerveztek a törvény ellen.

  • A Blaha Lujza téren tiltakozók például kartonlapokra feküdtek, a járókelők pedig csak rajtuk átlépve tudtak haladni.
  • Az Önkéntes Jogászok Demokratikus Szövetsége pedig kisokost állított össze az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályairól.
  • A Város Mindenkié csoport a Kossuth téren kortárs írókkal karöltve tiltakozott a kriminalizálás ellen, azt követelve, hogy inkább segítsék inkább megfelelő lakáshoz az embereket.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint

"szintet lép a kormány a hajléktalanok üldözésében".

A szervezet szerint "a szabályozás embertelenségét jól mutatja, hogy a szabálysértésen ért hajléktalanok személyes tárgyait megsemmisíthetik a hatóságok." A TASZ szabálysértési munkacsoportja szerint a költségvetési forrásokat a hajléktalanná válás megelőzésére, tehát a családok eladósodásának és lakásuk elvesztésének a megakadályozására kellene fordítani, nem pedig a kiszolgáltatottak börtönbe zárására. A munkacsoport úgy véli, hogy a módosítás nem fogja megoldani a magyarországi lakhatási válságot.

"A várható hatása az lesz, hogy a közterületen élők a városokból kiszorulnak, és olyan helyekre húzódnak vissza, ahol kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá közszolgáltatásokhoz, ezzel növelve társadalmi kirekesztettségüket."

- fogalmaz közleménylében a TASZ, amely ehelyett például a szociális bérlakások számának növelésére lenne szükség.

Becsléseik szerint országosan 12 és 30 ezer fő között lehet a hajléktalanságban érintettek száma,

több tízezer embert pedig eladósodottság vagy egyszerűen csak a szabályozatlan lakáspiac miatt az utcára kerülés veszélyeztet.

Ehhez képest - mint a TASZ rámutat - a hajléktalanok számára országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre, krízisidőszakban pedig további 1500. Eközben A Város Mindenkié csoport adatigénylései szerint 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten, amit nem adnak oda a rászorulóknak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×