Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő június közepén ezzel a kéréssel fordult a kormányhoz:

"Teremtse meg annak a jogi lehetőségét, hogy a közterületnek lakásként történő használata ne legyen megengedett, és tegye lehetővé, hogy a várost mindannyian egyformán tudjuk használni városként és igazi otthonunkként."

Ehhez az Alaptörvényt és a szabálysértési törvényt is módosítani kellett. A változtatások értelmében hétfőtől tilos az utcán élni, a hajléktalanokat nyilvántartásba veszik,

a rendőrök 90 nap alatt háromszor felszólítják őket, hogy menjenek be egy szállóra. Aki a negyedik felszólításnak sem tesz eleget, azt előállítják és szabálysértési eljárást indítanak vele szemben.

Pénzbírságra nincsteleneket értelemszerűen nem ítélhetnek, közmunkára vagy elzárásra azonban igen. Mindazonáltal Kontrát Károly, a belügyi tárca államtitkára a parlamentben arról győzködte a képviselőket, hogy nem akarják bezárni a hajléktalanokat.

"Csak akkor alkalmazható elzárás, ha az érintett személy a közérdekű munkát nem vállalja."

Fülöp Attila, az EMMI államtitkára is úgy látja, nem akarnak senkit sem megbüntetni, segítenek a hajléktalanoknak.

A Jobbik szerint azonban a fedél nélküliek kriminalizálása nem megoldás. Az LMP, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Liberális Párt is embertelennek tartja a javaslatot. A szocialisták pedig úgy látják, hogy szociális problémákat rendészeti eszközökkel nem lehet megoldani.

Az eredeti rendeletben az szerepelt, hogy az előállított hajléktalanokat lefürdetik, tiszta ruhát adnak rájuk és gondoskodnak a holmijaikról. A jogszabály néhány nappal az életbe lépés előtt azonban módosult: mégsem kell megőrizni a bevitt emberek ingóságait, sőt megsemmisíthetik azokat, ha nem tudják tárolni.

Rétvári Bence, az EMMI államtitkára elmondta, a kormány 9 milliárd forintot költ hajléktalanellátásra, és most további 300 milliót arra, hogy mindig legyen elegendő hely a bevitt embereknek.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményrendszere felkészült: az utcai szolgálatukat is két új autóval bővítették. Három szállítókocsit az Országos Mentőszolgálat is hadrendbe állított Budapesten. A Menhely Alapítvány szerint a rendelkezés vidéken viszont nagy problémát okoz majd, nincs elég szálláshely.

A napokban több megmozdulást is szerveztek a törvény ellen.

• A Blaha Lujza téren tiltakozók például kartonlapokra feküdtek, a járókelők pedig csak rajtuk átlépve tudtak haladni.
• Az Önkéntes Jogászok Demokratikus Szövetsége pedig kisokost állított össze az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályairól.
• A Város Mindenkié csoport a Kossuth téren kortárs írókkal karöltve tiltakozott a kriminalizálás ellen, azt követelve, hogy inkább segítsék inkább megfelelő lakáshoz az embereket.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint

"szintet lép a kormány a hajléktalanok üldözésében".

A szervezet szerint "a szabályozás embertelenségét jól mutatja, hogy a szabálysértésen ért hajléktalanok személyes tárgyait megsemmisíthetik a hatóságok." A TASZ szabálysértési munkacsoportja szerint a költségvetési forrásokat a hajléktalanná válás megelőzésére, tehát a családok eladósodásának és lakásuk elvesztésének a megakadályozására kellene fordítani, nem pedig a kiszolgáltatottak börtönbe zárására. A munkacsoport úgy véli, hogy a módosítás nem fogja megoldani a magyarországi lakhatási válságot.

"A várható hatása az lesz, hogy a közterületen élők a városokból kiszorulnak, és olyan helyekre húzódnak vissza, ahol kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá közszolgáltatásokhoz, ezzel növelve társadalmi kirekesztettségüket."

- fogalmaz közleménylében a TASZ, amely ehelyett például a szociális bérlakások számának növelésére lenne szükség.

Becsléseik szerint országosan 12 és 30 ezer fő között lehet a hajléktalanságban érintettek száma,

több tízezer embert pedig eladósodottság vagy egyszerűen csak a szabályozatlan lakáspiac miatt az utcára kerülés veszélyeztet.

Ehhez képest - mint a TASZ rámutat - a hajléktalanok számára országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre, krízisidőszakban pedig további 1500. Eközben A Város Mindenkié csoport adatigénylései szerint 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten, amit nem adnak oda a rászorulóknak.