eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy hajléktalan otthona a Petőfi híd alatt. MTVA/Bizományosi: Róka László  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Heves az ellenállás, mégis itt az új hajléktalantörvény

Az életbe lépés előtt napokkal fontos módosítások kerültek bele. A kormány szerint mindenkit el tudnak látni, az ellenzők szerint egyáltalán nem, az új törvény pedig csak kriminalizál, nem oldja meg a lakhatási problémákat.

Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő június közepén ezzel a kéréssel fordult a kormányhoz:

"Teremtse meg annak a jogi lehetőségét, hogy a közterületnek lakásként történő használata ne legyen megengedett, és tegye lehetővé, hogy a várost mindannyian egyformán tudjuk használni városként és igazi otthonunkként."

Ehhez az Alaptörvényt és a szabálysértési törvényt is módosítani kellett. A változtatások értelmében hétfőtől tilos az utcán élni, a hajléktalanokat nyilvántartásba veszik,

a rendőrök 90 nap alatt háromszor felszólítják őket, hogy menjenek be egy szállóra. Aki a negyedik felszólításnak sem tesz eleget, azt előállítják és szabálysértési eljárást indítanak vele szemben.

Pénzbírságra nincsteleneket értelemszerűen nem ítélhetnek, közmunkára vagy elzárásra azonban igen. Mindazonáltal Kontrát Károly, a belügyi tárca államtitkára a parlamentben arról győzködte a képviselőket, hogy nem akarják bezárni a hajléktalanokat.

"Csak akkor alkalmazható elzárás, ha az érintett személy a közérdekű munkát nem vállalja."

Fülöp Attila, az EMMI államtitkára is úgy látja, nem akarnak senkit sem megbüntetni, segítenek a hajléktalanoknak.

A Jobbik szerint azonban a fedél nélküliek kriminalizálása nem megoldás. Az LMP, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Liberális Párt is embertelennek tartja a javaslatot. A szocialisták pedig úgy látják, hogy szociális problémákat rendészeti eszközökkel nem lehet megoldani.

Az eredeti rendeletben az szerepelt, hogy az előállított hajléktalanokat lefürdetik, tiszta ruhát adnak rájuk és gondoskodnak a holmijaikról. A jogszabály néhány nappal az életbe lépés előtt azonban módosult: mégsem kell megőrizni a bevitt emberek ingóságait, sőt megsemmisíthetik azokat, ha nem tudják tárolni.

Rétvári Bence, az EMMI államtitkára elmondta, a kormány 9 milliárd forintot költ hajléktalanellátásra, és most további 300 milliót arra, hogy mindig legyen elegendő hely a bevitt embereknek.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményrendszere felkészült: az utcai szolgálatukat is két új autóval bővítették. Három szállítókocsit az Országos Mentőszolgálat is hadrendbe állított Budapesten. A Menhely Alapítvány szerint a rendelkezés vidéken viszont nagy problémát okoz majd, nincs elég szálláshely.

A napokban több megmozdulást is szerveztek a törvény ellen.

  • A Blaha Lujza téren tiltakozók például kartonlapokra feküdtek, a járókelők pedig csak rajtuk átlépve tudtak haladni.
  • Az Önkéntes Jogászok Demokratikus Szövetsége pedig kisokost állított össze az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályairól.
  • A Város Mindenkié csoport a Kossuth téren kortárs írókkal karöltve tiltakozott a kriminalizálás ellen, azt követelve, hogy inkább segítsék inkább megfelelő lakáshoz az embereket.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint

"szintet lép a kormány a hajléktalanok üldözésében".

A szervezet szerint "a szabályozás embertelenségét jól mutatja, hogy a szabálysértésen ért hajléktalanok személyes tárgyait megsemmisíthetik a hatóságok." A TASZ szabálysértési munkacsoportja szerint a költségvetési forrásokat a hajléktalanná válás megelőzésére, tehát a családok eladósodásának és lakásuk elvesztésének a megakadályozására kellene fordítani, nem pedig a kiszolgáltatottak börtönbe zárására. A munkacsoport úgy véli, hogy a módosítás nem fogja megoldani a magyarországi lakhatási válságot.

"A várható hatása az lesz, hogy a közterületen élők a városokból kiszorulnak, és olyan helyekre húzódnak vissza, ahol kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá közszolgáltatásokhoz, ezzel növelve társadalmi kirekesztettségüket."

- fogalmaz közleménylében a TASZ, amely ehelyett például a szociális bérlakások számának növelésére lenne szükség.

Becsléseik szerint országosan 12 és 30 ezer fő között lehet a hajléktalanságban érintettek száma,

több tízezer embert pedig eladósodottság vagy egyszerűen csak a szabályozatlan lakáspiac miatt az utcára kerülés veszélyeztet.

Ehhez képest - mint a TASZ rámutat - a hajléktalanok számára országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre, krízisidőszakban pedig további 1500. Eközben A Város Mindenkié csoport adatigénylései szerint 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten, amit nem adnak oda a rászorulóknak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×