Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Újabb részlet derült ki az ápolási díj megemeléséről

Az önellátásra képtelen gyermekek után járó ápolási díjnak nincs korhatára, 18 évesnél idősebb gyermekek szüleinek is jár a díj a gondozásért.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár egy más témában rendezett sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva beszélt a gyermekek otthongondozási díjáról, amelynek megemeléséről a héten döntött a kormány.

Novák Katalin megerősítette, hogy az önellátásra képtelen gyermeküket otthon ápoló szülőknek jövő év január 1-jétől bevezetik a gyermekek otthongondozási díját (gyod), amelynek összege bruttó 100 ezer forint lesz. A díjra 17 ezer család jogosult.

Az államtitkár hozzátette,

a díjnak nincs korhatára, tehát arra a 18 évnél idősebb gyermeküket ápoló szülők is jogosultak.

A kormány szerdán döntött a gyermekek otthongondozási díjának bevezetéséről és a nem gyermeküket otthon gondozó hozzátartozóknak járó ápolási díj általános emeléséről.

Az egyik legfőbb változás, hogy a súlyos fogyatékosságából és tartós betegségéből fakadóan önellátásra képtelen gyermeküket otthon ápoló szülőknek jövő év január 1-től új ellátási kategóriát vezet be a kormány: a gyermekek otthongondozási díját, amelynek összege bruttó 100 ezer forint lesz.

Azok a családok, amelyek több önellátásra képtelen gyermeket is nevelnek, másfélszeres összegű, tehát bruttó 150 ezer forint gyodot kapnak. A gyermekek otthongondozási díját nyugdíj-járulékfizetési kötelezettség terheli.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×