Infostart.hu
eur:
388.7
usd:
337
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén az EP épületében, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője (j).
Nyitókép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Sargentini-jelentés: Manfred Weber megszavazza

Szabadon voksolhatnak szerdán az Európai Néppár képviselői a Sargentini-jelentésről. A frakciót irányító Manfred Weber közölte, ő maga igennel szavaz majd. Orbán Viktor a néppárti frakció ülése után annyit mondott: meg akarjuk és meg is fogjuk nyerni jövőre az Európai Néppárttal közösen az EP-választásokat.

Rövid sajtótájékoztatóján Manfred Weber azzal indokolta döntését, hogy nem látott kompromisszumkészséget Orbán Viktor kormányfő részéről a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civil szervezeteket érintő új törvények ügyében, de hozzátette, fenn akarja tartani hídépítő szerepét és folytatni kívánják a dialógust.

A jelentés keddi parlamenti vitájában Manfred Weber úgy fogalmazott "A migráció kérdésében lehetnek véleménykülönbségeink, de ha általánosságban azt mondjuk, hogy félni kell a muzulmánoktól, általánosságban támadunk egy vallást, akkor a dzsihadisták útjára lépünk, akik megpróbálnak konfliktust szítani a társadalmaink között."

A politikus ezzel indokolta, hogy szükség lehet az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítására Magyarországgal szemben, ha a kormány nem hajlandó megoldani bizonyos vitás kérdéseket.

A magyar miniszterelnök a vita során azzal vágott vissza Webernek a CEU-féle kritikára reagálva, hogy a vonatkozó bajor szabályozás szerinte szigorúbb a magyarnál, ezért párttársa „kettős mércét használt”.

Minderről ugyanakkor a vita után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón is beszélt Orbán Viktor. Arra a kérdésre ugyanis, hogy hajlandó-e kompromisszumra a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civil szervezetekre vonatkozó új jogszabályok terén az Európai Néppárt támogatásának érdekében, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy

a kifogásolt kérdéseket a magyar emberek már eldöntötték, és ő nem változtathatja meg ezt a döntést, de ha még ezt is szeretné, a parlamenten soha nem mennének át ezek a javaslatok.

A Sargentini-jelentés jóváhagyásának esélyeiről Manfred Weber nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Az elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani, a jóváhagyáshoz azonban elengedhetetlen a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatása.

A szintén a néppárti csoporthoz tartozó Sebastian Kurz osztrák kancellár már a keddi plenáris vita előtt közölte, hogy támogatják a Sargentini-jelentést, mert az uniós szerződéseket senki nem sértheti meg.

A vitáról, Orbán Viktor felszólalásáról és sajtótájékoztatójáról itt és itt olvashat részletesen.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×